Horvátországban robbanásszerűen nőtt az élelmiszerimport az EU-csatlakozás óta

A közel négy millió lakosú ország 2024-ben 6,26 milliárd euró értékben hozott be élelmiszert más országokból, míg ez a szám 2013-ban - az uniós csatlakozás évében - 2,1 milliárd euró volt. A legfrissebb adatok szerint a külkereskedelmi mérleg hiánya tavaly elérte a 2,4 milliárd eurót, vagyis a teljes hazai mezőgazdasági termelési érték közel 85 százalékát, ami a bruttó hazai termék (GDP) 2,7 százalékát teszi ki. A lapnak nyilatkozó szakértők szerint Horvátország az EU egyik legnagyobb élelmiszer-importőre, az említett adatok pedig világosan rámutatnak a hazai mezőgazdaság és piac állapotára. A szakértők és az ágazati szervezetek ezért egyre gyakrabban figyelmeztetnek arra, hogy a mezőgazdaság összeomlásával kell számolni. Egyesek annyira sötéten látják a jövőt, hogy szerintük ha ma lezárnák a határokat, hét nap múlva már éheznének az emberek. A statisztikai adatok rámutattak arra is, hogy a hazai mezőgazdasági ágazat tavaly rekordexportot ért el, mintegy 3,85 milliárd euró értékben. 

Ugyanakkor a kereskedelem mélyebb elemzése azt mutatja, hogy az exportban főként a nyersanyagok (gabonafélék, olajos magvak, élő állatok, dohány- és édességtermékek) dominálnak, míg a hús és húskészítmények, a tej, a pékáruk, a gyümölcsök és zöldségek importja a teljes behozatal növekedésének, végső soron pedig az egyes termelési ágazatok összeomlásának generátorai lehetnek. Az ágazatok elemzése során egyértelműen látszik, hogy a húsiparban a legkritikusabb a helyzet, de jelentős növekedés figyelhető meg kenyér- és pékáruk behozatalában, valamint a tej és tejtermékek importjában is. Míg Horvátország 2013-ban 99 018 tonna hústerméket importált, 2024-re ez a szám 180 000 tonnára emelkedett. A kenyér- és pékáruk esetében a behozatal ugyanebben az időszakban 95 170 tonnáról 201 539 tonnára nőtt, a tej és tejtermékek importja pedig 187 000 tonnáról 340 000 tonnára emelkedett.

Az élelmiszerimporttal együtt jár az importált infláció is - hangsúlyozták a szakértők, rámutatva, hogy ez magas élelmiszerárakat eredményezett. Ezt különösen a kistermelők sínylik meg, akik az alacsony termelékenység (az uniós átlag mintegy 40 százalékán áll Horvátország) és a gyenge versenyképesség miatt termékeikkel nehezen jutnak el a polcokra és a piacokra, így egyre kevesebbet termelnek, vagy teljesen felhagynak a termeléssel - hangoztatták.