Holokauszt-emléknap - Auschwitzban a túlélők voltak a megemlékezés kiemelt vendégei
2022. január 27. 19:19

A koronavírus-járvány miatt az auschwitzi emlékhelyen csak kis csoportnyi vendég volt jelen, a láger volt gyermekfoglyai mellett részt vett a megemlékezésen a Jean Castex miniszterelnök vezette francia kormányküldöttség is. Az eseményt online közvetítették az auschwitzi múzeum honlapján.
Öt felszólaló túlélő közül ketten - Halina Birenbaum és Bogdan Bartnikowski - Varsóban születtek. Három, videófelvételen emlékező volt fogoly - Elisabeth Silberstein Bence, Judith Spielberg Mittelman és Edith Friedman Grosman - pedig az Auschwitzba elindított első transzportról beszélt. A 999 zsidó asszony és lány a szlovákiai Poprádról 1942. március 26-án érkezett a lágerbe, ahol ezt követően kezdődött meg a zsidók tömeges megsemmisítése.
Az auschwitzi emlékhely igazgatója, Piotr Cywinski rövid beszéde végén egy perc csendet kért a megemlékezést követő emberektől, és az Auschwitz tanulsága iránti közömbösség feletti lelkiismeret-vizsgálatra szólított fel.
Online jelentkezett be Ronald Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke is, aki szintén kiemelte az Auschwitz emlékezete megőrzésének fontosságát, és bejelentette az emlékhely virtuális látogatását lehetővé tevő projekt megvalósítását.
A megemlékezést a zsidó és a keresztény egyházi vezetők közös imája zárta.
A náci Németország Lengyelországnak a Harmadik Birodalomhoz csatolt részén 1940-ben, eredetileg lengyel foglyok számára létesítette az Auschwitz I. koncentrációs tábort. A szomszédos birkenaui láger két évvel később jött létre. Az auschwitzi emlékmúzeum 1,3 millióra teszi a táborkomplexumban fogva tartottak számát, közülük 1,1 millió volt zsidó, de sok lengyel, roma és szovjet hadifogoly is volt köztük. A haláltáborban meggyilkolt, elpusztult emberek száma legkevesebb 1,1 millió volt. Az áldozatok között volt mintegy 960 ezer zsidó, 70-75 ezer lengyel, 21 ezer cigány, 15 ezer szovjet hadifogoly és 10-15 ezer más nemzetiségű személy.
Auschwitzba 1944. május 15-től július 8-ig - kevesebb mint két hónap alatt - csaknem 440 ezer magyarországi zsidót deportáltak, ez lett a megsemmisítésük fő színhelye: legtöbbjüket, az auschwitzi múzeum adatai szerint 325-330 ezer embert érkezésük után azonnal gázkamrákban pusztították el, mintegy 25 ezren a későbbi szelekciók során vesztették életüket.
A tábort 1945. január 27-én a Vörös Hadsereg I. Ukrán Frontjának katonái szabadították fel, a harcokban 296 szovjet katona esett el. A táborban - amelynek foglyait a németek korábban, a szovjet csapatok közeledtekor zömében meggyilkolták, vagy halálmenetben Nyugat felé indították - mintegy 7500, végsőkig legyengült embert, többségükben nőket és gyerekeket találtak.
Ezt a napot az ENSZ Közgyűlése 2005. november 1-jén a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította.
Úgy vagyunk az újságírással, mint a hivatásos zenészek: fellépünk naponta a „kőszínházban", elegáns ruhában a hűséges, bérletes közönségünk előtt, vagyis eljuttatjuk a postaládákba, árushelyekre nyomtatott napilapként a fizetős Új Szót. És mondhatjuk azt, hogy kiállunk a mélyen tisztelt publikum elé a korzón is, kicsit könnyedebben szórakoztatjuk, elgondolkodtatjuk a közönséget, érzelmeket kiváltva az erre járó tömegből. Ez az előadás pontosan olyan szenvedélyes, mint a kőszínházi fellépés, ugyanúgy sok munkával jár, mégis ingyenes. Ha tetszett, hálásan fogadjuk adományát, amit a jelképes hegedűtokba helyezhet. Eddigi felajánlásait is szívből köszönjük az új hangszerekhez, a zenekar bővítéséhez, a repertoár kiszélesítéséhez: az ujszo.com naprakész működtetéséhez.
Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.
Támogatom
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.