„Ha várunk, már túl késő lesz”: vészjelzést adtak ki a tudósok

A szakértők szerint a világ egy veszélyes zóna peremén áll, ezért a globális kibocsátásokat 2030-ig a felére kell csökkenteni a 2010-es szinthez képest, 2050-re pedig el kell érni a nettó zérót. A nyilatkozatot az Exeteri Egyetem és a WWF UK koordinálta, miután újabb jelentés figyelmeztetett arra, hogy a Föld már túllépte első éghajlati fordulópontját, a korallzátonyok példátlan pusztulása révén. 

„A bolygó jövője a mérleg nyelvén áll” – jegyzi meg a dokumentum, kiemelve, hogy a mostani döntések hosszú évtizedekre határozzák meg az emberiség sorsát.

Gyorsuló kockázatok

A szakértők szerint nincs kibúvó, és a fosszilis tüzelőanyagok radikális visszaszorítása nélkül lehetetlen elérni a szükséges kibocsátáscsökkentést. Az ENSZ adatai szerint ugyanis ezek felelnek a világ üvegházhatású gázkibocsátásának 68 százalékáért, a szén-dioxid-kibocsátásnak pedig közel 90 százalékáért. A COP30-ra azonban idén sem sikerült napirendre venni a kivezetési ütemtervet. 

A tudósok ugyanakkor kitartanak amellett, hogy például a napenergia gyorsan csökkenő költsége, és egyéb pozitív fordulatok még megfordíthatják a kedvezőtlen trendeket. A nyilatkozat másik hangsúlyos eleme a természetes szén-dioxid-elnyelők védelme, az Amazonas, Afrika és Délkelet-Ázsia erdei ma már egyre gyakrabban bocsátják vissza a korábban megkötött szenet. A talaj állapota is romlik, és évi több milliárd tonna CO₂ szabadulhat fel, ami egy egész ország éves kibocsátásával egyenértékű.

Mérgezett óceánok

A földi ökoszisztémák másik frontján új tanulmány döbbentette meg a kutatókat, ugyanis 127 delfin és bálna vizsgálata során soha nem látott mennyiségű PFAS-szennyeződést találtak. Ezek az úgynevezett örökös vegyi anyagok, amelyek évezredekig nem bomlanak le, olyan hétköznapi termékekben fordulnak elő, mint a foltálló textilek vagy a tapadásmentes edények. 

A Wollongong Egyetem kutatója, Dr. Katharina Peters így fogalmazott: „Úgy tűnik, nincs hová bújni a PFAS elől.” Megdöbbentő, hogy a mélytengeri fajok ugyanolyan mértékben szennyezettek, mint a part mentiek, amelyek közvetlenül érintkeznek a szennyezés forrásaival.

Az örökös vegyi anyagok hatásai még nem teljesen ismertek, de a kutatók immunrendszeri zavarokra, szaporodási problémákra és hosszú távú egészségkárosodásra figyelmeztetnek. „Ez a széles körű szennyezés, amelyet az éghajlatváltozás okozta stressztényezők csak tovább súlyosbítanak, egyre növekvő veszélyt jelent a tengeri biodiverzitásra” – hangsúlyozta Dr. Frédérik Saltré, a Sydney-i Műszaki Egyetem kutatója. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a PFAS ma már szinte minden európai ember szervezetében kimutatható, beleértve a gyermekeket és a várandós nőket is.

Közös sors, közös felelősség

A két tanulmány üzenete összecseng, a klímaváltozás és a vegyi szennyezés egymást erősítve sodorja veszélybe a természetet, s vele együtt az emberi társadalmak stabilitását. 

A tudósok ezért egyértelmű és sürgető felhívással élnek. „A politika és a civil társadalom csak együtt tudja megállítani a pusztító fordulópontokat” – olvasható a Dartingtoni Nyilatkozatban. A szakértők szerint a cselekvésnek globálisnak, gyorsnak és összehangoltnak kell lennie, különben olyan folyamatok indulhatnak el, amelyeket már nem lehet visszafordítani.