Győztek a függetlenség hívei

Madrid/Barcelona. Az Állampol-gárok (Ciudadanos) liberális párt győzelme ellenére a füg-getlenségi pártok szerezték meg a parlamenti többséget a csütörtöki katalán parlamenti választásokon. A függet-lenségi pártok 70, a spanyol egység pártjai 57 képviselőt delegálhatnak az új katalán törvényhozásba. Carles Puig-demont leváltott elnök kész találkozni a spanyol kormány-fővel Spanyolországon kívül.

A katalán függetlenséget zászlajukra tűző pártok összesen a szavazatok 47,3%-át kapták meg, míg a spanyol egység pártjait a választók 43,3%-a támogatta. Előbbiek 70, utóbbiak 57 képviselőt delegálhatnak a törvényhozásba. Azonban a legtöbb helyet az ország egységéért küzdő párt szerezte meg, a nacionalizmusellenes és a spanyol egységet védő Állampolgárokra a szavazók 25,3%-a voksolt (1,1 millióan), 37 mandátummal ők alakíthatják meg a legnagyobb frakciót. Vagyis a függetlenségi pártok nem lehetnek maradéktalanul elégedettek, mert hiába kerültek többségbe a katalán parlamentben, az egyoldalú elszakadási folyamat Spanyolországtól egy olyan párt választási győzelméhez vezetett, amely az egység mellett áll ki.

Szétforgácsolt parlament

A Brüsszelben tartózkodó Carles Puigdemont volt elnök pártja, az Együtt Katalóniáért (Junts pel Sí) 21,6%-os (940 ezer szavazat) támogatottsága 34 képviselői helyet ér. A függetlenségi Katalán Köztársasági Baloldalra (ERC) a választók 21,4%-a (930 ezer fő) voksolt, ezzel a párt 32 képviselőt delegálhat a parlamentbe. A Katalán Szocialista Párt (PSC) a szavazatok 13,8%-ával (600 ezer voks) 17 politikust ültethet a parlamenti patkóba. A baloldali Katalónia közösen (Catalunya en común) 7,4%-ot kapott a szavazatokból (320 ezer), amivel 8 mandátumot ért el. A baloldali, függetlenségi Népi Egység (CUP) 4,4%-os támogatottsággal (190 ezer szavazat) 4 képviselői helyet kap. A Spanyolországban kormányzó Néppárt (PP) súlyos vereséget szenvedett, a szavazatok 4,2%-ának köszönhetően (180 ezer voks) 3 politikusa képviseli majd. A választási részvétel rekordot döntött Katalóniában: a jogosultak 81,8%-a, összesen 4,3 millióan szavaztak. Az új katalán törvényhozásnak a jogszabályok értelmében január 23-áig kell megalakulnia.

Puigdemont tárgyalna

Carles Puigdemont leváltott katalán elnök tegnap Brüsszelben kijelentette, kész találkozni Mariano Rajoy spanyol kormányfővel Spanyolországon kívül az Európai Unió bármelyik tagállamában. Közölte, egykori kormányának négy, ugyancsak Belgiumban tartózkodó tagjával együtt vissza fog térni Spanyolországba, ha megkapják a megfelelő garanciákat a helyi hatóságoktól. „Ha a spanyol kormány tiszteletben tart bennünket és a demokráciát, akkor már holnap visszatérhetek” – mondta. Hangsúlyozta, az előrehozott választás lezajlott, így eljött az idő a párbeszédre, az okozott károk mérséklésére. „Rajoy már mindent megpróbált, az erőszakot is, kivéve azt, hogy leüljön velünk tárgyalni. Ez a recept nem működött, más megoldást kell találni” – fogalmazott. „Erősebbek vagyunk, mint valaha. A választás, amely új korszakot nyit Katalónia számára, megerősítette a legitimitásunkat. Remélem, így (Rajoy) már kész meghallgatni minket” – tette hozzá.

Spanyolország kormánya a törvényen belül együttműködést kínál az alakuló katalán kormánynak – mondta Mariano Rajoy miniszterelnök. „Spanyolország kormánya együttműködését és legjobb szándékát akarja kínálni a konstruktív, nyitott és valódi párbeszédhez a kormánynak, amely Katalóniában alakul, mindig a törvényen belül” – fogalmazott. „Nekem azzal kell leülnöm, aki megnyerte a választásokat, és az Inés Arrimadas, az Állampolgárok párt vezetője” – jelentette ki.

Az unió nem kommentál

A menesztett elnök arra kérte az Európai Bizottságot és a többi uniós intézményt, hogy „ne csak a spanyol államot, hanem a katalán népet is hallgassák meg”. Az Európai Unió álláspontján nem változtat a katalán parlamenti választások eredménye – közölte az Európai Bizottság szóvivője. „Álláspontunk Katalóniáról jól ismert, regionális választásokról egyébként sem mondunk véleményt” – jelentette ki Alexandre Winterstein szóvivő. Az EU a katalán válságban kezdettől fogva elutasította, hogy elismerje az egyoldalúan kikiáltott katalán parlament függetlenségét, mert spanyol belügynek tekinti a kérdést. Az unió hagyományosan nem fűz megjegyzést tagországainak belpolitikai konfliktusaihoz. Az EU ezenkívül úgy ítéli meg, hogy az október 1-jei katalán függetlenségi népszavazás ellentétes a spanyol alkotmánnyal, és arra kért minden érintett spanyolországi felet, hogy ne konfrontálódjon, hanem párbeszéd keretében oldja meg a problémát.

Máris retteg a tőzsde

A spanyol tőzsde tegnap 1,6 százalékos eséssel reagált arra, hogy a katalán függetlenség hívei győztek a regionális választásokon. A várható politikai bizonytalanság időszakát ugyanis nem kedvelik a beruházók. Katalónia jelentőségét az adja, hogy Spanyolország leggazdagabb régiójáról van szó, amely a hazai össztermék (GDP) 19 százalékát állítja elő. Az októberben kezdődött súlyos belpolitikai bizonytalanság hatására máris mintegy 2900 cég távozott Katalóniából, olyan jelentős bankok is mint a CaixaBank és a Banco Sabadell – írta a The Economist brit gazdasági hetilap. A napokban a spanyol központi bank rontotta a következő két évre vonatkozó GDP-növekedési előrejelzését a Katalónia körüli politikai bizonytalanságok miatt. A jegybank a jövő évi gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzést 2,5 százalékról 2,4%-ra, a 2019. évit pedig 2,2 százalékról 2,1 százalékra változtatta. (MTI, SITA, só)