Felállt az új osztrák kormány

Bécs. Letette az esküt az Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) alkotta új osztrák kormány, élén a 31 éves Sebastian Kurz kancellárral, az ÖVP elnökével, Európa legfiatalabb kormányfőjével.

Alexander Van der Bellen államfő az eskütétel után azt mondta, tudatában van annak, hogy sokan „szkeptikusan, sőt egyesek ellenségesen tekintenek a többséget képviselő új kormányra, de ez a demokrácia.” Az elnök arra kérte a kormányt, „tisztelje az osztrák történelmet, annak jó és szomorú oldalaival együtt, tartsa tiszteletben a kisebbségek jogait, azokét, akik másként gondolkodnak, és garantálja minden ausztriai lakos jólétét, közéjük értve a nem osztrák állampolgárokat is”. A kormánynak – a kancellárral együtt – 14 minisztere és két, tárcával rendelkező államtitkára van. Az előző kormányból egy ember, a volt külügyminiszter, Kurz kancellár tagja az új kormánynak. A kulcstárcák közül a pénzügyit, a gazdaságit és a mezőgazdaságit a néppárt, míg a védelmit, a külügyit és a belügyit a szabadságpárt kapta.

Szabadságpárt: puhulnak

Sebastian Kurz kancellár örömét fejezte ki, hogy a szövetségi elnök részéről megvan a hozzájárulás mind a tartalmi, mind a személyi csomaghoz, Heinz-Christian Strache alkancellár pedig ismételten hangsúlyozta pártjának elkötelezettségét az Európai Unió mellett. Kurz meggyőződésének adott hangot, hogy Ausztriában a jövőben jobb lesz az élet, kormányával ehhez szeretne hozzájárulni. „Nem tudunk mindent másképpen csinálni, de sok mindent jobban” – ígérte Strache. Kurz arról biztosította a nyilvánosságot, hogy a kormány világos európai irányt fog követni. Az európai jog teljesen érvényes. Az EU-ban saját meggyőződésük szerint fognak fellépni, de elfogadják, ha másfajta többség adódik. Számítani lehet az új osztrák kormányra az Oroszország elleni szankciók ügyében is. Strache is megerősítette ezt, bár ő jobban szeretné, ha feloldanák a Moszkva elleni büntetőintézkedéseket. Egyben felajánlotta a maga, illetve Ausztria közvetítői szerepét az utóbbi ügyben. Strache igyekezett eloszlatni az aggodalmakat, amelyek annak kapcsán merültek fel, hogy a szabadságpárt kapta meg mindkét biztonsági tárcát, vagyis a védelmi és a belügyminisztériumot. Hogy a „megalapozatlan aggodalmakat” eloszlassák, a titkosszolgálatoknak jelentéstételi kötelezettségük lesz mind a kancellár, mind az alkancellár felé.

Szigorú menekültpolitika

Kurz az adóreformot emelte ki a kormányprogramból. Az adók aránya a hazai össztermékben (GDP) a kormányzati ciklus végére 40% körüli mértékre fog süllyedni, 2019-ben bevezetik a családi bónuszt, vagyis havi 1500 eurós juttatást a szociálisan rászoruló családoknak, továbbá rugalmasabb munkaidőt, minimálbiztosítást és 1200 eurós minimálnyugdíjat, a rendőrség megerősítését, az illegális bevándorlás elleni küzdelmet, klíma- és energiastratégiát ígér a koalíciós kormányprogram. A kormányprogramban az is benne van, hogy minden menedékkérőnek át kell adnia a pénzét és a mobiltelefonját a hatóságoknak. Előbbiből hozzá kell járulniuk az ellátásuk költségeihez, utóbbit pedig alaposan átnézik, hogy kiderüljön, ápoltak-e gyanús személyekkel vagy szervezetekkel kapcsolatot. A rendőrség kiemelt feladata lesz a politikai iszlám elleni fellépés. Csökkentik a menedékkérők támogatását, a legtöbb segélyt árucikkekben és nem készpénzben adják csak ki. A magasan képzetteket a hiányszakmákba viszont továbbra is várják, sőt, betelepülésüket még meg is könnyítik.

Ostoroz az ellenzék

Az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) erős ellenzék akar lenni, mert erre van szükség az új fekete-kék kormány fényében – jelentette be Christian Kern, az eddigi osztrák kancellár. Az SPÖ elnöke visszalépésnek nevezte egyebek között az oktatáspolitika tervezett reformját és a vendéglátóhelyeken törvény szerint bevezetendő dohányzási tilalom visszavonását, de kilátásba helyezte, hogy pártja küzdeni fog mindezek ellen, és a civil társadalommal közösen meg fogja akadályozni „a legnagyobb ostobaságokat”. Az Új Ausztria és Liberális Fórum (NEOS) nevű liberális ellenzéki párt megkérdőjelezte az új kormány szakmaiságát, tekintettel arra, hogy csupán Kurznak van kormányzati tapasztalata.

Tüntetés a kormány ellen

A konzervatív–radikális jobboldali koalíciós kormány megalakulása miatt Bécs központjában, az elnöki palota közelében mintegy 6000 ember tüntetett – nem kormányzati, politikai, társadalmi és civil szervezetek, szövetségek és személyiségek tiltakoztak a „jobboldali fordulat” ellen. A tüntetőket jelentős rendőralakulat vette körül, és a rendőrök a tömeget a Heldenplatzra (Hősök terére) terelték. A Heldenplatz az osztrák történelem fontos jelképe, itt jelentette be Hitler 1938-ban Ausztria Németországhoz csatolását. A demonstráció jórészt békés volt, egy kis csoport tagjai petárdát, paradicsomot és tojást dobáltak a rendőrök felé. A tüntetők tábláin olyan jelmondatok is voltak, hogy: „Ne engedjük, hogy a nácik kormányozzanak!”. „Nem akarunk náci disznókat!”, „Halál a fasizmusra!” (MTI, 444.hu)