Ezek voltak a 2025-ös év legsúlyosabb természeti katasztrófái

aradas usa

Az ENSZ Meteorológiai Világszervezetének (WMO) novemberi jelentése szerint az idei lehet a második vagy a harmadik legmelegebb év az ipari forradalom óta. Az éghajlatváltozás okozta globális átlaghőmérséklet-emelkedés intenzívebb és gyakoribb hőhullámok, bozóttüzek, erős viharok és szélsőséges esőzések kialakulását idézi elő, Európa a világ leggyorsabban melegedő kontinense lett, a természeti katasztrófák 2025 első félévében minden korábbinál nagyobb anyagi veszteségét okoztak világszerte.

2025. január 7. – KÍNA/TIBET: A Himalája északi lábánál fekvő régióban legalább 120 ember halt meg, amikor 6,8-as erősségű földrengés rázta meg Sigace városát, a Pancsen Láma székhelyét.

2025. január 7-31. – EGYESÜLT ÁLLAMOK: Katasztrofális erdő- és bozóttüzek pusztítottak Kaliforniában, Los Angeles megye területén. A szárazság, a viharos forró szél miatt gyorsa terjedő lángok elérték a Los Angeleshez közeli településeket is, megfékezésükön tűzoltók ezrei dolgoztak. A tűzvész következtében legalább 31, de egyes becslések szerint (amelyek figyelembe veszik a füst és légszennyezés, az egészségügyi ellátás hiánya és a stressz hatását is) 440 ember halt meg, tízezernél több épület, helyenként teljes lakónegyedek váltak a lángok martalékává, kétszázezer embert kellett kitelepíteni.

2025. február 15-18. – EGYESÜLT ÁLLAMOK: A többek között Arkansas, Georgia, Kentucky, Virginia, Nyugat-Virginia, Tennessee államokat sújtó, viharokkal kísért heves esőzésekben 12 ember vesztette életét, március közepén legkevesebb 37 ember halálát okozta a középső és déli államokban kialakult viharrendszer.

2025. február 20-29. – JAPÁN: Az ország északi és középső részét érintő, rekordokat döntő havazásban 24-en haltak meg, több prefektúrában háromméteres hótakaró alakult ki.

2025. március 13. – ECUADOR: Az év eleje óta tartó heves esőzések és áradások csaknem százezer embert sújtottak, és 19 ember életét követelték.

2025. március 28. – MIANMAR: A délkelet-ázsiai ország középső részén kipattant, 7,7 erősségű földrengés hatását még a szomszédos Thaiföld fővárosában, Bangkokban is érezni lehetett. Az elemi csapás következtében legalább 6000-en haltak meg, a főváros, Najpjido és a második legnagyobb város, Mandalaj egyes részei romba dőltek, utak, hidak, repülőterek rongálódtak meg, humanitárius válság alakult ki. A segélyek eljuttatását és a mentést nehezítette az országban dúló polgárháború.

2025. április-szeptember – EURÓPA: A kontinensen már áprilisban minden korábbinál magasabb hőmérsékleteket jegyeztek fel, majd június közepétől extrém hőhullámok kezdődtek. Spanyolországban és Portugáliában június egyes napjain 46 foknál magasabb volt a hőmérséklet, és tucatnyi más országban is megdőlt a hőmérsékleti maximum rekord. A hosszú ideig tartó hőhullám miatt a kontinens déli részén az elmúlt két évtized legsúlyosabb erdő- és bozóttüzei pusztítottak, Franciaországban a vízhiány miatt egy atomerőművet is le kellett állítani. Becslések szerint a hőhullámok 16500 halálesethez vezettek.

2025. április 2-8. – EGYESÜLT ÁLLAMOK: Tornádók csaptak le Arkansas, Tennessee, Missouri, Indiana és Kentucky államokra, amelyben legkevesebb 25 ember vesztette életét. Az Egyesült Államokban idén 1356 kisebb-nagyobb tornádót jegyeztek fel, ezek között 12 év után volt ismét a legmagasabb, EF5 besorolású szupercellás vihar, a tornádók összesen 67 halálos áldozatot követeltek.

2025. április 14. – KONGÓI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG: Több mint 70 ember vesztette életét a fővárost, Kinshasát elárasztó heves esőzések következtében. A hatalmas, polgárháború sújtotta közép-afrikai országban gyakoriak az ilyen katasztrófák, elsősorban a keleti részen fekvő tavak partján, ahol a bányászat miatt kiirtották a dombokon az erdőket.

2025. május 8. – ROMÁNIA: A Hargita megyei Parajdon a megáradt Korond-patak elárasztotta az alatta fekvő, világhírű turisztikai attrakciónak számító föld alatti bányarendszert, amelynek utolsó elemében május 29-én kellett feladni a védekezést. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványosságának számított. A katasztrófa kialakulásában az extrém időjárás mellett emberi tényezők, az árvízvédelem elhanyagolása is szerepet játszottak.

2025. május 23. – AUSZTRÁLIA: A napokon át tartó esőzések áradásokat idéztek elő Új-Dél-Wales államban, a gyorsan emelkedő folyók több mint 50 ezer embert vágtak el a külvilágtól, az árvizekben legalább négyen meghaltak. A kontinenst egyre több szélsőséges időjárási esemény sújtja az éghajlatváltozás következményeként.

2025. május 28. – NIGÉRIA: A közép-nyugati Niger államban a rendkívül heves esőzés okozta árvíz teljesen elöntötte Mokwa várost, ahol számos épület omlott össze, a katasztrófának legalább 1000 halálos áldozata volt.

2025. május 28. – SVÁJC: A Valais kantonban lévő Blatten falut egy gleccser összeomlása következtében jég-, szikla- és törmeléklavina temette be. A katasztrófa előre látható volt, ezért a település 300 lakosát már kitelepítették, de egy pásztor életét vesztette a kitelepítési zónán kívül. Előrejelzések szerint az átlaghőmérséklet emelkedése miatt az évszázad végéig a gleccserek 90 százaléka elolvadhat.

2025. június 25-szeptember 10. – PAKISZTÁN: Legalább 1000 ember vesztette életét a monszunesők, a gleccserolvadás miatt megáradt folyók, a villámárvizek és a földcsuszamlások okozta árvizekben, s csaknem egymillió ember fertőződött meg a víz útján terjedő betegségekkel.

2025. július 4. – EGYESÜLT ÁLLAMOK: Jelentős mennyiségű csapadék okozott óriási villámárvizeket Texas déli részén, az amerikai történelem hatodik legtöbb halálos áldozatát követelő árvizében 137 ember halt meg.

2025. július 30. – OROSZORSZÁG: A távol-keleti Kamcsatka-félszigetet megrázó, 8,7-es erősségű földrengés 3-4 méteres szökőárt okozott, amely elérte Japán, Hawaii és az Egyesült Államok partvidékét, ez volt a Japánt 2011-ben megrázó földrengés óta a legnagyobb erejű földrengés a világon.

2025. augusztus 31. – AFGANISZTÁN: A pakisztáni határ melletti, hegyvidéki tartományokat sújtó, 6,0 erősségű földrengés 2200 ember halálát okozta és nyolcezer épület omlott össze, Afganisztánban három évtizede ez volt a legtöbb áldozatot követelő földrengés. November 3-án az ország északi részén újabb, 6,3 erősségű földrengésnek 31 halálos áldozata volt.

2025. augusztus 31. – SZUDÁN: Nyugat-Szudánban, Dárfúr tartomány középső részén a folyamatos esőzések miatt meglazult hegyoldal több hullámban omlott rá Tarasin falura, a földcsuszamlásnak legalább 400, de egyes jelentések szerint 1500-nál is több áldozata volt.

2025. szeptember 17-25. – DÉL-ÁZSIA: A Ragasa szupertájfun, a Melissa hurrikán után az év második legerősebb trópusi vihara a Csendes-óceán felett alakult ki, majd a Fülöp-szigetek északi részén áthaladva Hongkongnál érte el Dél-Kína partjait és Észak-Vietnám felett szűnt meg, hatását érezni lehetett Tajvanon, Makaóban, Laoszban és Kambodzsában is. A Ragasa legkevesebb 38 ember halálát okozta, az anyagi károkat másfél milliárd dollárra becsülik.

2025. szeptember 30. – FÜLÖP-SZIGETEK: A Cebu szigete mellett kipattant, 6,9-es erősségű földrengés 79 halálos áldozatot követelt és 200 ezer lakóházat rongált meg.

2025. október 24-30. – KARIBI TÉRSÉG: A karibi szigetvilágra lecsapó Melissa hurrikán már ötös, legerősebb kategóriájú trópusi viharként érte el Jamaicát, és árvizeket, földcsuszamlásokat okozva söpört végig Haitin, Dominikán, Kubán, a Bahamákon. A Melissa minden idők harmadik legnagyobb hurrikánja lett, a tudósok szerint ehhez jelentősen hozzájárult a klímaváltozást erősítő emberi tevékenység. A hurrikánnak 102 halálos áldozata volt és több mint tízmilliárd dolláros veszteséget okozott az egyébként is szegény karibi szigetországoknak.

2025. november 4-8. – FÜLÖP-SZIGETEK és VIETNÁM: A heves széllökésekkel és esőzéssel érkező, Kalmaegi tájfun több mint 200 embert ölt meg a Fülöp-szigeteken és ötöt Vietnamban, településeket pusztított el, Vietnámban félmillió embert kellett kitelepíteni. November 9-én egy újabb, Fung-wong nevet kapott szupertájfun érte el a Fülöp-szigetek partjait, ahol egymillió embernek kellett elhagynia lakóhelyét.

2025. november 19. – INDONÉZIA: Jáva szigetén kitört a Semeru vulkán, amelyen 170 hegymászó került csapdába, de valamennyit sikerült kimenteni.

2025. november 25-december 3. – DÉLKELET-ÁZSIA: A Csendes-óceán délnyugati részén kialakult és november 30-án szétoszlott Senyar ciklon Indonéziában, különösen Szumátrán, Thaiföld déli részén és Malajziában okozott folyamatos heves esőzéseket, áradásokat, földcsuszamlásokat és csaknem 2000 emberéletet követelt. A november 26. és december 3. között Srí Lankán és Délkelet-India partvidékén heves esőzésekkel végighaladó Ditwah ciklonkövetkeztében több mint 1000 ember halt meg.

2025. december 2. – IRÁN: Az Iránban hosszú ideje tartó, rendkívüli méretű szárazság miatt a kormány bejelentette, hogy a szomszédos államoktól szeretne vizet vásárolni. Mivel Teherán víztárolóinak telítettsége 10 százalék alá csökkent, hivatalos formában is felmerült a főváros, vagy egyes részeinek kiürítése.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?