Egészségügyi veszélyt jelent az iráni nukleáris létesítmények bombázása?

Aggodalomra ad okot a nukleáris létesítmények célba vétele, amely azonnali és hosszú távú hatással lehet Irán és a régió egészének környezetére és lakosságának egészségére

 – figyelmeztetett Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója. 

Bár a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) szerint eddig nem történt sugárszivárgás, a helyzet gyorsan változhat, ha a katonai műveletek folytatódnak.

Kockázatok és egészségügyi következmények

A szakértők többsége szerint a jelenlegi támadások korlátozott közvetlen sugárzási veszéllyel járnak. Peter Bryant, a Liverpooli Egyetem professzora így fogalmazott: „A natanz-i és arak-i létesítmények állapota miatt nem tartok jelentős radioaktív csapadéktól. Az urán csak akkor jelent veszélyt, ha belélegezve vagy lenyelve kerül a szervezetbe.”

Darya Dolzikova (RUSI) szerint a létesítményekben tárolt hexafluorid-urán (UF6) inkább „kémiai, mint sugárzásveszélyt jelent”, ugyanakkor figyelmeztetett: a gáz a légtér vízgőzével érintkezve mérgező anyagokká alakulhat, amelyek terjedése „számos tényezőtől, köztük az időjárástól is függ”.

Bushehr: a legnagyobb potenciális veszélyforrás

A legnagyobb félelem az iráni Bushehr atomerőmű esetleges támadásától származik – Irán egyetlen működő atomerőművéről van szó. Richard Wakeford, a Manchesteri Egyetem professzora szerint egy ilyen támadás „teljes radiológiai katasztrófát” okozhatna. 

A reaktor sérülése esetén a radioaktív elemek a légkörbe vagy a tengerbe kerülhetnek

– figyelmeztetett.

James Acton, a Carnegie Endowment társigazgatója hozzátette: 

A dúsítóüzemek elleni támadások valószínűleg nem okoznának jelentős helyszínen kívüli következményeket, de Bushehr teljesen más kategória – ott súlyos, hosszan tartó hatásokkal kellene számolni.

A Perzsa-öböl országai számára Bushehr esetleges sérülése nemcsak radioaktív veszélyt, hanem vízbiztonsági krízist is jelentene. Az öböl-menti államok ivóvizének zöme sótalanított tengervízből származik. 

Nidal Hilal professzor szerint: 

Ha egy támadás miatt a sótalanító üzemek leállnak, több százezer ember vesztheti el azonnal a biztonságos ivóvízhez való hozzáférését.

Katar, Bahrein és Kuvait különösen kiszolgáltatott, mivel csak a Perzsa-öböl vizét tudják felhasználni. 

A helyzet változatlanul feszült. Simon Bennett így fogalmazott: „Jelenleg, a háború ködében... minden csak találgatás”. Ugyanakkor a nemzetközi szervezetek hangsúlyozták: elengedhetetlen, hogy Irán az IAEA szakértőit beengedje a létesítményekhez, hogy a potenciális szivárgásokat még időben meg lehessen akadályozni.