Cseh miniszter: a cseheknek és a szudétanémeteknek folytatniuk kell a megbékélést

Mikuláš Bek a cseh kormány nevében üdvözölte a Szudétanémetek Bajtársi Szövetségének (SdL) közgyűlését, és a részvevőket mint „honfitársakat” szólította meg.

A miniszter beszédében felidézte a 2. világháború borzalmait, és elítélte a szudétanémetek ellen Csehszlovákiában elkövetett „háború utáni bosszút” is.

„A szörnyűségek Csehországban május 8-án még nem értek véget” – mutatott rá Bek a világháború európai befejezésének napjára utalva, és leszögezte: „a cseheknek meg kell találniuk a bátorságot arra, hogy történelmük szakadékaiba is belenézzenek”. Néhányan ezt már megtették, de ez még nem elég. Jó példaként a brünni Meeting Brno civil társulást és fesztivált említette, amellyel már több mint egy évtizede minden májusban hivatalos megemlékezést tartanak a dél-morvaországi metropoliszból erőszakkal kitelepített több tízezer németről. A háború után kitelepítettek erőltetett menetében mintegy 1500 német meghalt. Az SdL közgyűlésén a Meeting Brno megkapta szudétanémetek emberi jogi elismerését.

Mikuláš Bek szerint a csehek, a németek és a szudétanémetek előtt három nagy feladat van: védelmezniük kell a Nyugatot, egyebek között az Európai Unió és a NATO megerősítésével, nem szabad megfeledkezniük arról, milyen károkat okozott „a nacionalizmus régi démona”, és erőfeszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy kölcsönösen minél többen sajátítsák el a német, illetve a cseh nyelvet. A miniszter felszólalása után a közgyűlésen ismét felhangzott a cseh himnusz, amelyet a szudétanémetek első ízben 2022-ben játszottak el a tanácskozásukon. Ezt kölcsönösen úgy értékelték, hogy a csehek és a szudétanémetek már nem ellenségei egymásnak.

Bernd Posselt, a Szudétanémet Bajtársi Szövetség legfőbb politikai vezetője felszólalásában nagyra értékelte, hogy a csehek az utóbbi időben a 2. világháborúval összefüggésben már a szudétanémet áldozatokról is megemlékeznek.

„A sebeket nem lehet gyógyítani azzal, hogy az ember csak a saját sorsára összpontosít. A sebeket közösen kell begyógyítani” – szögezte le a politikus. Bernd Posselt beszédében egyaránt elítélte a szudétanémetek részvételét a náci rendszer gaztetteiben, valamint a németek kiűzését Csehszlovákiából, ami szerinte bűncselekmény volt.

Petr Kalousek, a Meeting Brno igazgatója a közgyűlésen hivatalosan meghívta a szudétanémeteket, hogy következő közgyűlésüket tartsák meg Brünnben. „Visszaadtátok egykori hazánk egy részét” – reagált a társulat tevékenységére és a meghívásra Bernd Posselt. Azt mondta, a meghívást mérlegelni fogják, hiszen régi vágyuk Csehországban tartani a közgyűlést, de meg kell fontolni a körülményeket és az esetleges reakciókat is, mert nem szeretnének konfliktust okozni.

A Szudétanémet Bajtársi Szövetség időközben eltörölte alapszabályából a németek háború után Csehszlovákiában elkobzott vagyonának visszakövetelését tartalmazó cikkelyt, és ennek köszönhetően a cseh kormány és a kitelepített szudétanémetek, illetve leszármazottaik közti viszony jelentősen javult az utóbbi évtizedekben.

A cseh fél részéről szintén több pozitív lépés történt. Kiemelkedően fontos volt Petr Nečas cseh kormányfő beszéde 2013-ban egy müncheni konferencián, ahol Csehország nevében sajnálatát fejezte ki a 2. világháború után kitelepített szudétanémeteknek okozott sérelmek felett.

1945-ben Edvard Beneš csehszlovák államfő rendeletei alapján az országban élő németeket és magyarokat kollektív módon háborús bűnösnek nyilvánították, megfosztották állampolgárságuktól és vagyonuktól. A Beneš-dekrétumok alapján a 2. világháború után mintegy hárommillió németet telepítettek ki Csehszlovákiából, a magyarokéval ellentétben a németek kitelepítését a potsdami békekonferencián jóváhagyták.. A cseh–német történészbizottság szerint a kitelepítések német halálos áldozatainak száma 15–30 ezerre tehető. Csehszlovákia ezt megelőző hatéves náci megszállása áldozatainak számát a történészek 320–350 ezer közé becsülik.

A cseh–német történelmi vitát bizonyos értelemben az 1997-ben kormányfői szinten aláírt cseh–német nyilatkozat rendezte és zárta le. A dokumentumban megállapították: a kitelepítés a németek által elkövetett háborús eseményekre, bűnökre adott válasz volt. Prága ugyanakkor elismerte, hogy a kitelepítés során cseh részről sérelmek érték a németeket.