Cseh elnök: folytatni fogjuk Ukrajna támogatását, mert ez jelenlegi és jövőbeli biztonságunk egyik kulcseleme

Mark Rutte NATO-főtitkárral közös sajtótájékoztatóján Petr Pavel elmondta: a cseh kormány döntése szerint a jelenlegi 2 százalék fölötti védelmi kiadásokat évente 0,2 százalékkal növelik, 2030-ra elérve a 3 százalékot és akár ennél is tovább mennek, ha a júniusi hágai NATO-csúcs megállapodásai ezt indokolják. Mint mondta, ezeket a kiadásokat megalapozottnak tartják, de fontosnak tartják a lakosság támogatását is, ezért hangsúlyozzák a döntés társadalmi elfogadtatását.

„Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy növelnünk kell védelmi képességeinket, és a védelmi ipar teljesítőképességét, ami elkerülhetetlenül több kiadást jelent” – hívta fel a figyelmet.

Pavel kijelentette: Ukrajna számára a legerősebb biztonsági garancia egy erős és jól felszerelt hadsereg lesz. A további lehetőségek a béketárgyalások eredményeitől függenek majd – tette hozzá. Elmondta azt is, hogy Csehország speciális kiképzést nyújthat Ukrajnában vagy cseh területen, ha erről döntés születik.

Mark Rutte nyilatkozatában méltatta Csehország támogatását Ukrajna felé, kiemelve hogy Prága eddig 1,3 milliárd euró katonai segélyt nyújtott az országnak az orosz invázió kezdete óta.

Mint mondta, a cseh lőszerkezdeményezés nagyon sikeres volt: eddig több mint hárommillió lőszer eljuttatását tette lehetővé Ukrajnának, ebből 1,5 millió darabot tavaly küldtek el. Hozzátette, hogy nagyra értékeli Csehország részvételét a NATO azon missziójában, amely az ukrán katonák felszerelését és kiképzését támogatja, valamint azt, hogy júliusban 20 főt küld logisztikai feladatokra.

A NATO főtitkára szerint mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy Ukrajna a lehető legjobb helyzetben legyen nemcsak a jelenlegi harcok idején, hanem később, egy békehelyzetben is.

Újságírói kérdésre válaszolva a főtitkár felhívta a figyelmet: Vlagyimir Putyin orosz elnöknek tisztában kell lennie azzal, hogy ha egy NATO-tagországot támadna meg, arra a szövetség „pusztító” választ adna.

A védelmi kiadások növelésének szükségessége kapcsán kiemelte, hogy Oroszország ukrajnai katonai akcióit Észak-Korea, Kína és Irán is aktívan támogatja.

Felhívta a figyelmet, hogy Oroszország rendkívül gyors ütemben erősíti haderejét, négyszer annyi lőszert gyárt, mint a NATO-tagállamok együtt, és gazdaságát teljes mértékben hadigazdasággá alakította. Hírszerzési jelentések szerint 2027 és 2032 között elérheti azt a katonai képességet, amellyel újabb támadást indíthat – tette hozzá.

Ennek megelőzésére – vélte – nemcsak a jelenre, hanem a jövőre is fel kell készülni, a védelmi kiadásokat legalább 3 százalékra kell emelni. Emellett növelni kell a társadalom ellenállóképességét is, beleértve az infrastruktúrát, parancsnoki rendszereket, légvédelmet, haderőt, felszerelést és ipari kapacitásokat – mutatott rá.