Brit miniszterelnök: nem a nyomásgyakorlás a szövetségi rendszerek tartós fennmaradásának alapja

Keir Starmer a londoni miniszterelnöki hivatalban tartott rendkívüli hétfői sajtótájékoztatóján leszögezte: a szövetségi rendszereken belüli nézeteltérések megoldásának nem a vámfenyegetés a megfelelő módja, és Grönland biztonságának védelme sem szolgálhat a gazdasági nyomásgyakorlás indokaként.

Starmer nagyon súlyosnak nevezte az amerikai vámfenyegetések nyomán kialakult helyzetet.

Hozzátette: amikor megrendül a stabilitás, ennek árát ritkán fizetik meg azok, akiknek a legtöbb hatalom van a kezükben.

A munkáspárti brit miniszterelnök hétfői nyilatkozatának közvetlen előzményeként Donald Trump amerikai elnök a Truth Social közösségi portálon a hétvégén bejelentette, hogy nyolc európai szövetséges országgal – Dánia mellett Nagy-Britanniával, Norvégiával, Svédországgal, Finnországgal, Franciaországgal, Németországgal és Hollandiával – szemben február 1-től 10 százalékos általános importvámot vezet be, miután ezek az országok a Grönland hovatartozásáról folyó vitában Dánia mögött sorakoztak fel.

Trump közölte azt is, hogy a vámok júniustól 25 százalékra emelkednek, és mindaddig érvényben maradnak, amíg nem jön létre egyezség arról, hogy az Egyesült Államok „teljeséggel és maradéktalanul megvásárolhatja” az autonóm területként Dániához tartozó Grönlandot.

Megismételte azt a korábban is többször hangoztatott álláspontját, hogy Kína és Oroszország is meg akarja szerezni Grönlandot, és „Dánia ez ellen semmit nem tudna tenni”, mivel a dán kormány védelem gyanánt „jelenleg két kutyaszánt állomásoztat” Grönlandon.

Keir Starmer a Downing Streeten tartott hétfői sajtótájékoztatóján ugyanakkor úgy fogalmazott: mindig vannak olyanok, akik szerint a kemény munka azonos a közösségi médiában elhelyezett dühös bejegyzésekkel vagy a színpadias feltűnősködéssel.

„Lehet, hogy egyes politikusok ettől jól érzik magukat, de ez a módszer nem hatékony és soha nem is volt az, és nem válik azoknak a dolgozó embereknek a hasznára, akiknek munkája, megélhetése és biztonsága a globális kapcsolatrendszerektől függ” – tette hozzá a brit kormányfő.

Starmer kijelentette ugyanakkor: nem hiszi, hogy az Egyesült Államok katonai erőt alkalmazna Grönland megszerzésére.

Arra a kérdésre, hogy London megtorlásként alkalmazna-e vámokat az Egyesült Államokkal szemben, Starmer úgy fogalmazott, hogy a kereskedelmi háború senkinek nem áll érdekében.