Az Európai Bizottság prioritásokat vázolt fel az EU versenyképességének fokozására

A brüsszeli testület a jelentésben hangsúlyozta: „Az egyre inkább kihívásokkal teli geopolitikai környezetben összehangolt fellépésre van szükség a termelékenység, az innováció és a beruházások erősítése területén az európai versenyképesség javítása érdekében.”

Kijelentették: „Az EU gazdasága továbbra is ellenálló, mérsékelt növekedéssel, amelyet főként az erős belső kereslet és a beruházások, a szilárd munkaerőpiac és a csökkenő infláció vezérel.” Ugyanakkor az EU számos stratégiai sebezhetőséggel és strukturális kihívással néz szembe, beleértve az alacsony termelékenységet, a demográfiai nyomást, valamint a védelemmel, illetve a dekarbonizált és digitális gazdaságra való áttéréssel összefüggő, az államháztartásra nehezedő növekvő igényeket. „Mindezek miatt a versenyképesség erősítése és a rendezett államháztartás fenntartása elengedhetetlen lesz Európa növekedési potenciáljának felszabadításához és a stabilitás megőrzéséhez” – tették hozzá.

A szemesztert megerősíti egy, mind a 27 uniós országnak címzett, a humán tőkére vonatkozó ajánlás, tekintettel arra, hogy – az Európai Bizottság véleménye szerint – sürgősen növelni kell a termelékenységet, hatékonyabbá kell tenni a tehetségek kiaknázását, és ki kell alakítani egy időtálló munkaerőpiacot. A testület felszólította a tagállamokat, hogy prioritásként kezeljék az uniós gazdaság stratégiai ágazataiban szükséges oktatást és képzést, „a tiszta átállástól, a körforgásos gazdaságtól és az ipar dekarbonizációjától kezdve az egészségügyön és a biotechnológián, a mezőgazdaságon és a biogazdaságon át a védelmi iparig és az űrkutatásig”.

Kiemelték: „Meg kell fordítani az alapkészségek területén tapasztalható negatív tendenciát. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a jövő munkaerő-állománya szilárd alapokkal rendelkezzen, és új technológiákban, versenyképes iparágakban dolgozhasson, illetve képezhesse magát.” Az ajánlás továbbá a köz- és magánszektor erőforrásainak mozgósítását is szorgalmazta az emberekbe való befektetés érdekében, „amely a társadalom, a vállalkozások és az emberek javát egyaránt szolgálja” – hangsúlyozták.

A csomag kapcsán az Európai Bizottság megvizsgálta, hogy minden tagállam megfelel-e az uniós költségvetési keretrendszernek, és iránymutatást nyújtott a tagállamok 2026-os költségvetési politikájának összhangjáról azzal kapcsolatban, hogy a tanácsi ajánlások jóváhagyták-e a tagállamok középtávú terveit, vagy javaslatokat fogalmaztak meg a folyamatban lévő túlzotthiány-eljárások lezárására.

A költségvetési fejlemények és kilátások értékelése nyomán Magyarországról az Európai Bizottság azt állapította meg, hogy potenciálisan nem felel meg a követelményeknek. Ami a túlzotthiány-eljárásokat illeti, az ilyen eljárás alatt álló kilenc tagállam, köztük Magyarország esetében az eljárást felfüggesztették, mivel a hiányt nem sikerült tartósan a GDP 3 százaléka alatt tartani. „A jelenlegi szakaszban nem tesznek további eljárási lépéseket, de a folyamatban lévő eljárás nyitva marad” – írták.

Kiemelték: „Meg kell fordítani az alapkészségek területén tapasztalható negatív tendenciát. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a jövő munkaerő-állománya szilárd alapokkal rendelkezzen, és új technológiákban, versenyképes iparágakban dolgozhasson, illetve képezhesse magát.” Az ajánlás továbbá a köz- és magánszektor erőforrásainak mozgósítását is szorgalmazta az emberekbe való befektetés érdekében, „amely a társadalom, a vállalkozások és az emberek javát egyaránt szolgálja” – hangsúlyozták.

A csomag kapcsán az Európai Bizottság megvizsgálta, hogy minden tagállam megfelel-e az uniós költségvetési keretrendszernek, és iránymutatást nyújtott a tagállamok 2026-os költségvetési politikájának összhangjáról azzal kapcsolatban, hogy a tanácsi ajánlások jóváhagyták-e a tagállamok középtávú terveit, vagy javaslatokat fogalmaztak meg a folyamatban lévő túlzotthiány-eljárások lezárására.

A költségvetési fejlemények és kilátások értékelése nyomán Magyarországról az Európai Bizottság azt állapította meg, hogy potenciálisan nem felel meg a követelményeknek. Ami a túlzotthiány-eljárásokat illeti, az ilyen eljárás alatt álló kilenc tagállam, köztük Magyarország esetében az eljárást felfüggesztették, mivel a hiányt nem sikerült tartósan a GDP 3 százaléka alatt tartani. „A jelenlegi szakaszban nem tesznek további eljárási lépéseket, de a folyamatban lévő eljárás nyitva marad” – írták.