Az Egyesült Államok egyelőre nem vet ki vámokat a kritikus nyersanyagokra

Trump utasította Jamieson Greer kereskedelmi főképviselőt és Howard Lutnick kereskedelmi minisztert, hogy kezdjenek tárgyalásokat szövetséges és „hasonlóan gondolkodó” országokkal az import feltételeinek módosításáról. A cél, hogy a behozatal ne veszélyeztesse az Egyesült Államok nemzetbiztonságát, és a megállapodásokban szerepeljenek árpadlók (minimumárak) a kritikus nyersanyagokra. Trump jelezte: hat hónapon belül eredményt vár; kudarc esetén minimumimport-árakat vagy más lépéseket is mérlegel.

A lépés a kereskedelmi minisztérium ajánlását követi. Lutnick jelentése szerint az USA túlzottan függ külföldi forrásoktól, hiányzik a biztonságos ellátási lánc, és fenntarthatatlan árvolatilitás jellemzi a piacot – mindez „jelentős nemzetbiztonsági sebezhetőséget” teremt. Az elnöki rendelet hangsúlyozza: az önmagában nem elég, ha a kitermelés belföldi, amennyiben a feldolgozás továbbra is külföldtől függ.

A Fehér Ház közvetlenül nem nevezte meg Pekinget, de az intézkedés hátterében Kína feldolgozási dominanciája áll: az ország a ritkaföldfémek bányászatának mintegy 70, finomításának pedig közel 90 százalékát ellenőrzi világszerte, és ezt egyre inkább gazdasági-diplomáciai befolyásként használja. A ritkaföldfémek kulcsfontosságúak a csúcstechnológiák és fegyverrendszerek gyártásában.

A G7 pénzügyminisztereinek washingtoni egyeztetésén már felmerült a javaslat. Hétfőn Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter olyan országok képviselőivel tárgyalt az ellátási láncok biztosításáról és diverzifikálásáról, mint Ausztrália, India, Mexikó és Dél-Korea.

A döntés egyben elodázza a vámokról szóló határozatot egy érzékeny időszakban, amikor az amerikai Legfelsőbb Bíróság vizsgálja Trump vámintézkedéseinek jogszerűségét. Elemzők szerint ugyanakkor a lépés feszültséget okozhat a hazai bányászati ágazatban, mivel nyíltan elismeri az USA önellátási hiányát a kritikus ásványok terén.