Ausztrálok millióit fenyegeti a tenger emelkedő vízszintje

A jelentés részletes képet fest arról, hogyan befolyásolhatja az éghajlatváltozás a közösségeket, az egészségügyet, infrastruktúrákat, gazdaságot és a környezetet a következő évtizedekben.

„Nincs olyan ausztráliai közösség, amelyet ne érintene a folyamatban lévő éghajlatváltozás” – mondta sajtótájékoztatóján Chris Bowen, az éghajlatváltozással kapcsolatos ügyekért felelős miniszter.

A jelentés három felmelegedési forgatókönyvet vizsgált: az elsőnél 1,5, a másodiknál 2, a harmadiknál pedig 3 Celsius-fokos általános felmelegedéssel számoltak.

A miniszter felvázolta, hogy Queensland, Új-Dél-Wales, az Ausztrál Fővárosi Terület keleti közigazgatási területein és Tasmánia dél-ausztráliai szigeten, valamint a regionális és falusi területeken rendkívül súlyosak lesznek a hatások.

„2050-re jelentősen nőni fog a magas és nagyon magas kockázatnak kitett part menti közösségek száma” – mondta a miniszter, aki szerint amennyiben nem növekszik az ottani lakosság, 1,5 millió embert érintenek majd a part menti területeken az éghajlatváltozás különböző hatásai.

Az előrejelzés szerint 3 Celsius-fokos melegedés esetén a jelenlegi négy helyett tizennyolcra nő a szélsőséges hőhullám napjainak száma, a tengeri hőhullámoké pedig a mostani 18 helyett majdnem 200 nap lesz évente.

A forgatókönyv szerint a hőhullámok halálos áldozatainak száma 444 százalékkal nőhet, egyes erdők és tengeri élőlények elpusztulhatnak.

Három Celsius-fokos melegedés esetén 2090-re újabb 54 centiméterrel emelkedhet a tengervíz szintje, a sósvíz befolyással lehet az ivóvízkészletre, ami több mint 3 millió embert érinthet a magas kockázatnak kitett part menti területeken, az árvizek időtartama pedig több mint 200-ra nőhet a jelenlegi évi tizenöttel szemben.

A miniszter figyelmeztetett, hogy a következő évtizedekben „drámain megnőnek” a katasztrófák hatásainak felszámolására fordított kiadások.

Sydney nyugati részében és más nagyvárosok nyugati elővárosaiban mindhárom forgatókönyv szerint hosszabbak lesznek a hőhullámok, ami egészségügyi veszélyeket is hordoz magában – tette hozzá Chris Bowen.

A szélsőséges hőség miatt várhatóan csökken a kültéri dolgozók termelékenysége, kevésbé hozzáférhetők és drágábbak lesznek a biztosítások – mondta.

„Ez a jelentés figyelmeztetés, ha egyáltalán szükségünk volt valaha ilyenre, hogy a tétlenség mindig drágább, mint a cselekvés ára” – hangsúlyozta a miniszter.

Chris Bowen bejelentette, hogy a kormány 2030-ra 43 százalékkal akarja csökkenteni, 2050-re pedig megszüntetni a széndioxid-kibocsátást. A miniszter szerint a kormány rövidesen „nagyralátó és megvalósítható” tervet jelent be az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére.

Az ausztrál kormány létrehozott egy nemzeti alkalmazkodási keretet is az éghajlatváltozás hatásaival küzdő közösségek támogatására.

Az elmúlt években Ausztráliát aszályok, hőhullámok, árvizek és korallfehéredés sújtották. A 2019–2020. évi pusztító bozóttüzek több mint 12 millió hektárnyi területet pusztítottak el.