Ankara erőfeszítései nyilvánvalóak

Ankara. Törökország az európai uniós csatlakozás érdekében a közelmúltban több törvényt is módosított. Lehetővé tették például a keresztény gyülekezetek számára a liturgikus összejöveteleket. Eddig ezt törvény tiltotta, mondta lapunknak Bauer Győző, Szlovákia ankarai nagykövete.

A nagykövet szerint az országban sokat javult a jogbiztonság, ritkábbak a rendőri túlkapások, és konszolidálódtak a börtönviszonyok. Elméletileg nem tolerálják a kínzás alkalmazását sem. A javarészt kurdok lakta Kelet-Törökországban – mely az ország legszegényebb, legfejletlenebb része – is sokat várnak a csatlakozástól. A kurdok számára a csatlakozási tárgyalások jelentik a garanciát arra, hogy a most megkezdett reformok befejeződnek. Törökország ugyanis csak így érheti utol az Európai Uniót, gazdasági és jogi értelemben egyaránt, magyarázta lapunknak Bauer.

A lakosság több mint 70 százaléka támogatja az uniós tagságot. Felmérések szerint az ötven év alattiak egyértelműen pozitívan viszonyulnak azokhoz a változásokhoz, melyekre a tagság érdekében van szükség. Az idősebb generáció körében viszont szép számmal akadnak olyanok, akik ellenzik a csatlakozást. Bauer szerint ez a korosztály attól tart, a csatlakozással Törökország veszítene nemzeti sajátosságaiból, meginogna kulturális identitása.

A Nyugat azt is gyakran felrótta Törökországnak, hogy a hadsereg átlagon felüli jogkörrel bírt, s szinte bármibe beleavatkozhatott, a parlamenti kontroll pedig gyenge volt. Egyes elemzők attól tartottak, a tisztikar ellenállásán megbukhatnak a reformok. Bauer Győző ezzel kapcsolatban leszögezte, a török tábornoki kart jelenleg olyan főtisztek alkotják, akik komoly tapasztalatokkal rendelkeznek a katonai diplomácia terén, jó kapcsolatot ápolnak a NATO-val, és nem fogják zokon venni a hadsereg privilégiumainak megnyirbálását. (kcr)