A G7 vezetőinek hat tagja megvitatta az orosz–ukrán háború és az izraeli–iráni konfliktus kérdését, de nem sikerült jelentős megállapodásra jutniuk ezekben és számos más fontos ügyben sem. A Kanadában rendezett csúcstalálkozó célja az volt, hogy bemutassa: a gazdag nemzetek klubja Donald Trump amerikai elnök tervezettnél korábbi távozása ellenére is képes alakítani a globális politikát.
A G7 vezetőinek nem sikerült komoly megállapodást elérniük a kulcsfontosságú kérdésekben

A keddi záróülésen a házigazda Mark Carney kanadai miniszterelnökhöz, valamint brit, francia, német, olasz és japán kollégáihoz csatlakozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Mark Rutte NATO-főtitkár is. A hat ország vezetője megállapodott abban, hogy közösen lépnek fel az olyan, úgynevezett „nem piaci gyakorlatok” ellen, amelyek veszélyeztethetik a kritikus ásványokhoz való globális hozzáférést. Ígéretet tettek továbbá arra, hogy korlátozzák a mesterséges intelligencia munkahelyekre és környezetre gyakorolt negatív hatásait, miközben továbbra is kiaknázzák a „technológiai forradalom” lehetőségeit.
Az ukrajnai konfliktusról közös nyilatkozat nem született. Volodimir Zelenszkij részben azzal a reménnyel érkezett a csúcsértekezletre, hogy személyesen egyeztethet Donald Trumppal, ám erre nem került sor, miután az amerikai elnök a tervezettnél korábban elutazott a helyszínről – hivatalosan a közel-keleti rendkívüli helyzetre hivatkozva. A házigazda kanadai kormányfő nyilatkozatában hangsúlyozta: a G7-csoport tagjai támogatják Trump erőfeszítéseit az Ukrajnában megteremtendő igazságos és tartós béke érdekében. A közleményben az is szerepel, hogy a G7-országok fokozni kívánják a nyomást Oroszországra, többek között pénzügyi szankciók révén.
Mark Carney közlése szerint a tárgyalásokon napirenden szerepelt a humanitárius segélyek Gázába történő akadálytalan eljuttatása, az összes túsz szabadon bocsátása, valamint az azonnali és tartós tűzszünet szükségessége is. A G7-ek vezetői hangsúlyozták a Kínával fenntartott konstruktív és stabil kapcsolatok jelentőségét, ugyanakkor felszólították Pekingt, hogy „tartózkodjon a piaci egyensúly torzításától, reagáljon a globális kihívásokra, és mozdítsa elő a nemzetközi békét és biztonságot”. Aggodalmukat fejezték ki Kína Kelet-kínai- és Dél-kínai-tengeren folytatott – destabilizáló tevékenységként értelmezett – lépéseivel kapcsolatban, valamint a Tajvani-szoros békéjének és stabilitásának megőrzésére szólítottak fel.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.