A Bécsben élő burgenlandi horvátok kétnyelvű iskolát akarnak létrehozni

Gabriela Novak-Karall, a bécsi Horvát Központ ügyvezető igazgatója és a Rešetarić Horvát Iskolaszövetség elnöke elmondta, hogy soha nem jutottak még ilyen messzire, soha nem voltak még ennyire közel a tervük megvalósításához. A cél egy olyan magániskola létrehozása Bécsben, amely az óvodától a középiskoláig kétnyelvű oktatást nyújt.

Miért nincs Bécsben horvát nyelvű iskola?

Az ok egyszerű – bár némileg abszurd. Ez nemcsak az osztrák horvátokat érinti, hanem más kisebbségeket is. Bécs kívül esik azon a hivatalos települési területen, amelyre a horvát kisebbségi jogok vonatkoznak – ezek csak Burgenlandban érvényesek. Holott a teljes lélekszámot (50–60 ezer fő) tekintve több mint egyharmaduk Bécsben él. Az elvándorlás oka a burgenlandi gyenge gazdasági helyzet, amely már évtizedekkel ezelőtt megkezdődött. Mivel Bécsre nem vonatkozik a kisebbségvédelmi törvény, a helyi horvátok csak saját kezdeményezéseikre támaszkodhatnak nyelvük, kultúrájuk és hagyományaik megőrzésében. Ennek központja a Horvát Központ, ahol 1993 óta működik a kétnyelvű „Viverica” (Mókusok) gyermekcsoport, jelenleg 14 gyermekkel.

Korábban már sokszor próbálkoztunk horvát oktatási lehetőségek létrehozásával, de mind kudarcba fulladt. Ennek következtében sok gyermek elveszíti a horvátnyelv-tudását”

– mondja Novak-Karall. 

Most ez ellen akarnak tenni. „A bécsi Komensky Cseh Magániskolát tekintjük példának” – magyarázza. „A képzésnek jobbnak kell lennie, mint az állami iskolákban, különben a szülők nem fogják hozzánk íratni a gyermekeiket” – teszi hozzá Petar Tyran, a horvát „Hrvatske Novine” hetilap nyugalmazott főszerkesztője.

Jogszabályi és politikai kihívások

A Rešetarić iskolaszövetség megalapítása volt az első lépés. Ezt követték az egyeztetések a hatóságokkal a jogi és pénzügyi keretek meghatározásáról. A horvátok nincsenek egyedül: csehek, szlovákok, magyarok, szlovének és romák is együtt dolgoznak hasonló kétnyelvű intézmények létrehozásán.

Az óvodai és általános iskolai tanárokért a tartomány, a középiskolákért és a kisebbségekért viszont a szövetségi kormány felel. „Itt rejlik a probléma – a kötelező oktatásért is a szövetségi kormány felelős, vállalnia kell a felelősséget” – részletezi Novak-Karall. 

Egy ilyen iskola nem jelentene többletköltséget az államnak, sőt, csökkentené a terheit.

Kezdetben a minisztérium egészen más irányt képzelt: „A tisztviselők egy európai iskolai koncepcióba akartak minket beépíteni – de ez teljesen félreértése volt annak, amit mi szeretnénk.”

Megállapodás született

„Létezik egy írásos jegyzőkönyv arról, hogy a minisztérium támogatja a projektet” – mondja Novak-Karall. Az EU-nak is célja a kis nyelvek és közösségek védelme – ez a projekt pedig megfelelne ennek a törekvésnek. A bécsi horvát iskola közjogi státuszú magániskola lesz, vagyis maga döntheti el, kit alkalmaz. Erre azért van szükség, mert Burgenlandban, bár elvileg jó a jogi háttér, a tanárok nyelvtudása gyakran hiányos. Bécsnek ezért horvátországi tanárokra kell majd támaszkodnia. A nyelvhasználat kérdése is vitatott: a burgenlandi horvát jelentősen különbözik a sztenderd horváttól. „Mi a köznyelvet fogjuk tanítani – ez szükséges ahhoz, hogy a diákoknak később esélyük legyen” – mondja Novak-Karall. A burgenlandiak ezt sokszor nehezményezik, ők inkább saját nyelvjárásukat preferálják. 

„De ez a variáns csak Burgenlandra korlátozódna” – véleményezte, ugyanakkor ezt sem hagyják figyelmen kívül, a tanterv része lesz.

Még az alkotmányjogászoknak is dolga lesz

Petar Tyran szerint most a politikai pártokkal folynak az egyeztetések, hogy a projekt bekerüljön a tartományi és szövetségi koalíciós programokba, de a legnagyobb akadály még hátravan: az alkotmányjogászoknak kell megvizsgálniuk, milyen törvényeket kell módosítani, majd az egésznek át kell mennie a parlamenten. 

A legjobb esetben a 2026/27-es tanévben már elindulhat az oktatás – „de ez a politikától függ”.