A bátorság és az öröm napja

Budapest. Az 1956-os forradalomra emlékező hét végi ünnepségek visszatérő gondolata volt, hogy a magyarországi felkelés súlyos, be nem hegedő sebet ejtett a kommunista diktatúrán, és komoly szerepe volt abban is, hogy 33 év múlva bekövetkezhetett a rendszerváltozás.

A szocialista rendezvények vezérgondolata az volt, hogy 1956 mindenkié, október 23. olyan nap, amely igazi ünnepe a nemzetnek. A bátorság és az öröm napja, amikor oktalanság lenne lehajtott fejjel járni – mondta Gyurcsány Ferenc kormányfő Budapesten. A fővárosi szocialisták és fiatal baloldaliak ünnepi rendezvényén Göncz Árpádot, a rendszerváltozás utáni első köztársasági elnököt idézte a szónok, aki szerint 1956 mindenkié, és ha annyiféle volt is, ahány résztvevője, „56 egy volt és kikezdhetetlen, olyan, mint a csiszolt gyémánt“.

A jobboldali politikusok több ünnepségen beszéltek arról, hogy a múlt lezárása még nem történt meg, a korábbi politikai rendszer haszonélvezői ma is „közöttünk élnek“. El kell számolni a Kádár-korszakkal. Választ kell adni arra, hogy mi történt Magyarországon az 1956-ot követő 33 évben. „Mindaddig, míg erre a kérdésre nem adunk magunknak tisztességes és őszinte választ, addig bárki a szemünkbe köphet“ – jelentette ki Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke.

A nemzeti egység fontosságáról beszélt Szili Katalin házelnök és Dávid Ibolya MDF-elnök. „Remélem, nemsokára eljön az az idő, amikor 1956 emléke nem elválaszt, hanem összeköt mindannyiunkat, így az ország politikai erőit is” – mondta az Országgyűlés elnöke az MTI-nek. Dávid Ibolya Bátaszéken kijelentette, hogy meg kell találni a politikában azt a közös nevezőt, amely képessé tesz a magyarság érdekeinek érvényesítésére Európában, az anyaországban és az elszakított területeken. Ez lenne az igazi hazafiság – tette hozzá.

Gyurcsány Ferenc, miután megtekintette az Orsó utcai Nagy Imre Emlékházat a kivégzett miniszterelnök példáját nevezte olyannak, amely összefoghatja a nemzetet. Az operaházi díszelőadáson a miniszterelnök 1956 üzeneteként a mértéktartást, a sokféleség elfogadását és a cselekvésben való egyesülést nevezte meg.

Kuncze Gábor szabad demokrata pártelnök azt emelte ki, hogy 1956 októberében a parlamentáris demokrácia igénye fogalmazódott meg, a tüntetők szinte ösztönösen egy olyan világra kiáltottak igent, amelyet addig a rendszer üldözött.

Mádl Ferenc köztársasági elnök a nemzeti ünnepen Nagy Imre Érdemrendeket adott át a Sándor-palotában.

A nap folyamán sokan keresték fel a rákoskeresztúri Új köztemetőt, ahol az 1956-os mártírok túlnyomó többségének és Nagy Imre kivégzett miniszterelnöknek a sírja van.