Kristálygömb – mire számíthatunk 2026-ban?

Választások, fokozódó koalíciós feszültség, osztogatás – már ha van miből. Meglehetősen sűrű évre készül Szlovákia az idén, miközben magyar szempontból is fontos kérdések dőlhetnek el az év folyamán.

Túléli az évet a kormánykoalíció

A Smer-Hlas-SNS kormány veszekedéssel indítja a naptári éveket és azzal is fejezi be, és miközben a feszültség egyre nő, egyre többen kezdenek a koalíció bukásáról beszélni. Ennek a valószínűsége idén is kicsi: bár a három párt egyre kevésbé jön ki jól egymással, továbbra is az az elsődleges céljuk, hogy kihúzzanak együtt négy évet.

Ironikus módon a koalíciónak még jól is jöhet a Hlas és az SNS egyre csökkenő népszerűsége. A második és harmadik legnagyobb koalíciós párt problémái egyre égetőbbek, nagy ütemben veszítik el a támogatottságukat. Egyiküknek sem érdeke, hogy idő előtti választást írjanak ki.

A koalíció stabilitását mindössze az veszélyeztetheti, ha egy-két képviselő Rudolf Huliak, Samuel Migaľ vagy Ján Ferenčák mintájára önállósítja magát és ez veszélybe sodorja a törvények elfogadásához szükséges parlamenti többséget. A jelenlegi helyzetben mindössze két akadékoskodó képviselő elég ahhoz, hogy a három frakció bajba kerüljön.

Magyar szakítópróba

Egy éves szünetet követően idén kulcsfontosságú választásra kerül sor: a megyék és települések képviselő-testületeinek tagjaira és vezetőire is szavazunk valamikor az ősszel. Az utolsó választást 2022. októberében tartották és ezen a szavazáson kimondottan jól szerepel az – akkor még magyar kitétel nélkül induló – Szövetség.

A magyar gyűjtőpárt 54 képviselői helyet szerzett a megyei parlamentekben, amivel a legtöbb önálló jelöltet juttatta be a régiós érdekképviseletbe. A választást követően a pártnak 263 polgármestere lett, amivel a második legjobb eredményt érte el országosan (bár néhány szimbolikus településen a párttól független jelöltek nyertek, például Gútán vagy Komáromban). Mindkét adat mutatja, hogy bár a parlamenti választáson rendre elbukik a párt, helyi szinten a választók továbbra is aktívan támogatják a Magyar Szövetség jelöltjeit.

A Gubík László-vezette pártnak az önkormányzati és megyei választás komoly próbatételt jelent majd, hiszen a kiugróan jónak számító 2022-es eredményeket nehéz lesz megismételni. A vezetés ráadásul a Magyar Szövetség alapszabályának megváltoztatásával a jelöltekbe való beleszólás mellett felelősséget is vállalt az eredményekért. Amennyiben a párt sok pozíciót veszít, az kérdéseket vethet fel az elnökség sorsával kapcsolatban és ismét elronthatja a hangulatot a pártban – látványosan győzni pedig a magyar közösség létszámának csökkenése miatt nehéz lesz.

A kormány osztogatásba kezd

Egyelőre nem látni, hogyan talál forrásokat a lakossági osztogatásra a Fico-kormány, de a koalíció több képviselője is leszögezte, hogy 2026 lesz az utolsó konszolidációs év. Mivel jövőre parlamenti választás jön, érthető, hogy a kabinet nem szeretne újabb megszorításokat: az ország gazdaságpolitikáját így is lesújtóan rosszul értékeli a nyilvánosság.

Fico megpróbálhatja fokozni a népszerűségét az európai, kultúrharcos témák felvetésével, vagy fontos intézmények átalakításával, de a koalíció csak akkor nyerhet újabb választást, ha a lakosság gazdasági közérzete javul. A nyugdíjasok illetékein biztosan nem farag a kormány és az energiatámogatás is megmarad, a vállalatok és vállalkozások azonban minden bizonnyal újabb megszorításokra készülhetnek.

Átrendeződik a politikai színtér

A 2025-ös év több szempontból is izgalmasnak bizonyult a politikai elemzőknek: az SNS támogatottsága tartósan alacsony maradt, a Hlas választói pedig eltűntek, miközben az ellenzéki pártok közül a PS nem tudta jelentősen növelni a népszerűségét, hiába csatornázott be a pártba több népszerű politikust – köztük Ódor Lajost is.

A parlamenti választás előtti helyezkedés több formáció megítélését is megváltoztathatja: a Demokraták, az SaS, vagy a KDH is elgondolkodhat egy hosszú távú együttműködésen másokkal, a Magyar Szövetség a támogatottsági adatok függvényében átértékelheti, kivel és miként köthet koalíciót.

Az ellenzéki pártoknak az idén azt is el kell dönteniük, miként viszonyulnak Igor Matovičhoz – a volt miniszterelnök pártja továbbra is megkerülhetetlen tényezőnek számít a politikában, támogatóikra elvben szükség van a kormányváltáshoz.

A társadalmi megosztottság fokozódik

Miközben a kormánypártoknak és az ellenzéknek is akad épp elég problémája, egy témát tekintve nem fognak spórolni az energiával: egyre élesebbé válnak az egymás elleni támadások és nő a kormány és az ellenzék közti társadalmi, politikai szakadék.

A Fico-kormány várhatóan egyre kritikusabbá és ellenségesebbé válik az Európai Unióval szemben, miközben az ellenzék továbbra is az európapártiság gondolatára fűzi fel a saját megmozdulásait.

A megosztottságot csak növeli, hogy a jelenlegi kabinet már tavaly megmutatta, nem habozik intézményeket felszámolni és átalakítani a saját, rövid távú érdekei védelmében. Folytatódhat a rövidített törvényhozás gyakorlata: a legfontosabb intézkedéseket gyorsított eljárásban, a szakmai párbeszédet és az érdemi parlamenti vitákat mellőzve fogadják majd el. Az úthenger-jellegű hatalomgyakorlás pedig csak növeli a kormánnyal szembeni frusztrációt és társadalmi ellenállást.