Az állam egy hatékony eszköztől fosztja meg magát – az Alkotmánybírósághoz fordult a főügyész a Btk. miatt

Maroš Žilinka már decemberben jelezte, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul a büntetőtörvénykönyv legutóbbi módosítása miatt. A főügyész természetesen nem a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezése miatt kiszabható büntetést kifogásolja, hanem az együttműködő vádlott vallomásának megkérdőjelezését. A módosítás szerint ugyanis a bíróságnak nem szabad figyelembe vennie a vallomást, ha a tanúként együttműködő vádlott valamelyik korábbi vallomásában nem mondott igazat.

Homályos szabályok

A főügyész szerint a törvény megfogalmazása is homályos, érthetetlen. „Nem határozza meg, a büntetőeljárás mely szakaszában kellett a tanúnak hiányosan vallania vagy hazudnia, és hallgat arról is, ki és milyen módon fogja ezt a tényt ellenőrizni” – írja Žilinka a több mint 20 oldalas indoklásában.

Szerinte ez a homályos megfogalmazás korlátlan értelmezéshez vezethet, előfordulhatna például, hogy az együttműködő vádlott vallomását egyáltalán nem vennék figyelembe pusztán azért, mert még gyanúsítottként vagy vádlottként tett korábban hiányos vallomást.

Lehetetlen ellenőrizni, hogy hazudott-e a tanú

Žilinka kifogásolja azt is, hogy a törvényben nincsenek átmeneti rendelkezések, így az új szabályoknak minden folyamatban lévő eljárásra is vonatkozniuk kell. Nemcsak azokra, amelyek már bíróság előtt vannak, hanem akár azokra is, amelyekben a nyomozás még csak most indul.

Ha tehát a rendőrség egy új ügyet egy együttműködő vádlott vallomása alapján indít el, első lépésként magát a tanút kellene ellenőriznie: vagyis azt, hogy az illető korábban bármilyen eljárásban tett-e valaha valótlan vagy hiányos vallomást. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy be kell szerezni minden releváns nyomozati vagy bírósági iratot, át kell vizsgálni, és ki kell értékelni az adott személy összes korábbi vallomását, ami szerinte lehetetlen feladat.

„A gyakorlatban szinte lehetetlen, hogy az ügyészség szervei késedelem nélkül azonosítsák a büntetőeljárásokat és megszerezzék a szükséges iratokat, különösen a még folyamatban lévő bírósági eljárások bírósági aktáit” – figyelmeztet a főügyész.

Szerinte az állam ezzel a módosítással csak veszít a szervezett bűnözés elleni harcban. „Az állam ezzel megfosztja magát egy hatékony eszköztől, amely segíti a szervezett, erőszakos bűnözés kivizsgálását” – írja a főügyész.

Az Alkotmánybíróság már foglalkozik a büntetőtörvénykönyv módosításával, 51 ellenzéki képviselő már kérte annak felülvizsgálatát. Žilinka most azt is javasolja, hogy a két beadványt a bíróság egyesített eljárásban bírálja el. A végleges döntésére ugyan nincs megszabott határidő, de várható, hogy az Alkotmánybíróság gyorsan dönteni fog arról, hogy felfüggeszti-e a megtámadott paragrafusok hatályát, amíg a végső döntés megszületik.