Zelenszkijnek beletört a foga a korrupcióba – hogy járt Szlovákia és Magyarország?

Bár jelenleg úgy tűnik, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán államfő az erőteljes nemzetközi tiltakozás hatására némileg megváltoztatja a héten aláírt törvénymódosítást, a gyakorlatban két fontos korrupcióellenes szervezet, az úgynevezett Korrupcióellenes Hivatal (NABU), valamint a Korrupcióellenes Ügyészség (SAPO) autonómiája is veszélybe került. Az Európai Unió a hasonló lépésekre nagyon érzékenyen tud reagálni, amit megtapasztaltak a szlovák és a magyar döntéshozók is.

Kényelmetlen nyomozók

Azt, hogy pontosan milyen indokok vezették az ukrán parlamentet (és a kormányt) arra, hogy feltűnő gyorsasággal az elnöktől közvetlenül is függő főügyész alá rendeljék a két testületet, csak gyanítani lehet.

Zelenszkij állítja, hogy mindkét testületben túlzott befolyáshoz jutottak az oroszok, így szükségessé vált a szorosabb ellenőrzésük a gyakorlatilag háborúban álló országban. A gyakorlatban azonban sokkal inkább arról lehet szó, hogy a két szervezet több nyomozása eljutott a kormánypárthoz közeli befolyásos személyekhez – és kizárólag úgy tudja leállítani vagy ellehetetleníteni az előrehaladott állapotban levő eljárásokat, ha a két testület erre közvetlenül ügyészi utasításokat kap.

A NABU és a SAPO két olyan szervezet, amely 2014-ben jött létre, többek között a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió azon követeléseire reagálva, hogy Ukrajna hatékonyabban lépjen fel a korrupció elleni küzdelemben. Az ukrajnai korrupció mértéke hosszú ideje ismert az európai döntéshozók előtt, az ország uniós támogatásainak folyósítása és a csatlakozási folyamat jövője nagyrészt attól is függ, hogy legalább formálisan működnek-e a kiemelt bűncselekményekkel foglalkozó intézmények. 

A NABU fő hatásköre az állami intézményeken belül jelentkező korrupció vizsgálata, a SAPO pedig a külső szereplőkhöz köthető ügyeket vizsgálja. Mindkét szervezet elvben független az ukrajnai állami intézményektől és autonóm módon járhat el a nyomozások során. A két testület azonban az állami intézmények célkeresztjébe került: miután például a NABU hivatalosan is eljárást indított Olekszij Csernisov miniszterelnök-helyettes ellen, tizenöt nyomozójuk ellen indult eljárás – mert a kormány szerint az oroszokkal játszanak össze.

Zelenszkij a nemzetközi tiltakozások és a kijevi tömegdemonstrációk miatt megígérte, hogy beterjeszt egy olyan törvényjavaslatot, ami tiszteletben tartja a két testület függetlenségét, de egyben az orosz befolyást is csökkenti. Arról egyelőre nem tudni, miként néz ki a javaslat, de az Ukrajnával szemben fennálló nyugati bizalom részben megingott.

A szlovák recept

Szlovákia szempontjából azért is érdekes az ukrán eset, mert a Fico-kormánynak a maga módján szintén alaposan meggyűlt a baja az uniós intézményekkel a korrupcióellenes politika átalakítása miatt. Szlovákiában bizonyos értelemben hasonló struktúrában küzdött a korrupció ellen, mint Kijev: a 2012-ben létrehozott Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) kezében futottak össze a korrupcióellenes vizsgálatok szálai. Míg a nyomozás a NAKA irányítása alatt történt, a vádemelés és az eljárások lefolytatása a szintén teljesen autonóm jogkörökkel rendelkező Speciális Ügyészi Hivatal (ÚŠP) hatáskörébe tartozott.

A két intézmény ugyanakkor 2020 után célkeresztjébe vette a Smer-közeli vállalkozókat és politikusokat, Robert Fico pedig válaszul politikailag motivált eljárásokról és a hatóságok megszüntetéséről kezdett el beszélni.

A NAKA és az ÚŠP elleni fellépésben a kormányváltásig eltelt időszakban szerepet vállalt a belügyminisztérium belső ellenőrzése, amely a korrupcióellenes nyomozók által elkövetett állítólagos szabálytalanságokat szemelte ki magának, valamint Maroš Žilinka legfőbb ügyész, aki a Büntető törvénykönyv elhíresült 363-as paragrafusára, azaz eljárási hiányosságokra hivatkozva szüntette meg több kiemelt ügy vizsgálatát is.

Ma már a NAKA és az ÚŠP sem létezik, Fico ígéretéhez híven ugyanis a kormánykoalíció az egyik legfontosabb feladatának tartotta gyorsan megszüntetni mindkét szervezetet. A két testület likvidálásáról még 2024 elején, gyorsított eljárásban döntöttek.

Az ÚŠP esete „eladhatóbb” volt az Európai Unió előtt, ugyanis Szlovákiát nem kötelezik vállalások arra vonatkozóan, hogy a kiemelt esetek külön ügyészségi testülethez kerüljenek. A NAKA azonban formálisan „csak” átalakult, a helyén létrejött többek között a Szervezett Bűnözés Elleni Hivatal (ÚBOK), amely szintén a korrupció elleni küzdelemmel foglalkozik. A NAKA szakembereinek egy részétől azonban megváltak, több rendőr, leginkább a Čurilla-csoport nyomozói ellen pedig vádat is emeltek.

Az elmúlt egy év történéseiben fontos szerepet játszott, miként értelmezik az uniós szervek a változást. A helyzetet súlyosbította, hogy a Büntető törvénykönyv büntetési tételei is megváltoztak. Az Európai Bizottság több alkalommal is egyeztetett Szlovákiával, és sikeresen nyomást gyakorolt a kormányra annak érdekében, hogy utólagosan szigorítsa vissza az uniós források hűtlen kezelésére vonatkozó büntetési tételeket. A jelenlegi állás szerint Szlovákia számára valószínűleg nem jár szankciókkal maga az átalakítás, Fico kormánya az általános nemzetközi felháborodást és megszégyenülést is elkerülte.

Magyarország: széttöredezett szervek

A magyarországi korrupció állapotát az Európai Unió huzamosabb ideje kritizálja. Miután zárolták a magyar keretösszeget, a korrupcióellenes fellépés átalakítása lett az egyik feltétele a tilalom részleges feloldásának. A kormány végül a nemzetközi kritikák hatására 2022-ben alakította át az intézményrendszert – nem titkoltan azért, hogy hozzájuthasson a korábban elérhetetlen uniós források egy részéhez.

A korrupcióellenes tevékenységet végző magyarországi intézmények eléggé széttöredezettek. A legmagasabb szintű koordinációért felelős Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) felügyeli a belügyi ágazaton belül ténykedő szerveket, míg az azokon kívüli korrupció vizsgálata és felderítése az Alkotmányvédelmi Hivatal alá került. Mindkét szervezet korlátozott autonómiával rendelkezik, tevékenységükre a belügyminisztérium van hatással.

Az EU részére tett gesztusként 2022-ben alakult meg a formailag is valóban önállóan működő Integritás Hatóság. A testület inkább foglalkozik ellenőrzéssel és jelentések írásával, mint bűnmegelőzéssel. Ugyan nem szabhat ki szankciókat, de kiemelt figyelemmel követi az uniós források felhasználását és az ezzel kapcsolatos visszásságokat.

Az Integritás Hatóság működése azonban korántsem zökkenőmentes: idén januárban hűtlen kezeléssel gyanúsították meg a hatóság elnökét, Bíró Ferenc Pált – állítólag nem politikai okból, ugyanis a saját céljaira visszaélt a szervezet forrásaival. Az eljárás azóta is tart.