Veszélyben az EU élelmiszerbiztonsága a gazdák szerint, az idei legnagyobb tüntetést szervezik Brüsszelbe

December 18–19-én kerül sor az EU állam- és kormányfőinek csúcstalálkozójára, amelynek egyik fő témája a 2028–2034-es időszakra vonatkozó Többéves Pénzügyi Keret. Ez utóbbi a 2027 utáni Közös Agrárpolitikát is magában foglalja.

Az európai mezőgazdasági érdekképviselet legfontosabb ernyőszervezete, a COPA–COGECA december 18-ra, csütörtökre időzítette az idei legnagyobb gazdatüntetést, amelyre az Európai Unió csaknem minden tagállamából érkeznek demonstrálók. A Visegrádi Négyek (V4) tagállamainak képviselői közösen fognak vonulni Brüsszel központjában, és csatlakoznak hozzájuk a bolgár gazdák is. 

Szlovákia, Csehország, Magyarország és Lengyelország december elején Tátralomnicon egy közös nyilatkozatban utasították el az Európai Bizottság javaslatait, amelyek szerintük veszélyeztetik az európai élelmiszerbiztonságot.

„A Bizottság eddigi módosításai elhanyagolhatók, és nem biztosítanak stabilitást az európai mezőgazdaság számára” – figyelmeztetett korábban Andrej Gajdoš, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke. Szerinte a kifogásolt javaslatokat „szó szerint le kell söpörni az asztalról”, és meg kell győzni az európai politikusokat, hogy kezdjenek érdemi tárgyalásokat.

A készülő brüsszeli demonstráció az idei évben már a negyedik lesz, amellyel az európai élelmiszer-termelők kifejezik tiltakozásukat a jövőbeli Közös Agrárpolitika, az európai költségvetés és az EU tervezett kereskedelmi megállapodásai ellen.

Mit kifogásolnak a gazdák?

• A 2028–2034-es időszakra vonatkozó Többéves Pénzügyi Keretet, mivel az szerintük jelentősen csökkentené az agrárszektor költségvetését – az SPPK az inflációt figyelembe véve 45–50%-os visszaesést, Szlovákia esetében közel 1 milliárd eurós csökkenést helyezett kilátásba.
• Az ún. szuperalap létrehozását, aminek következtében a mezőgazdaságnak más ágazatokkal, a közlekedéssel, az oktatással vagy az egészségüggyel kellene megküzdenie a forrásokért.
• A Közös Agrárpolitika első és második pillérének összevonását, ami szerintük a beruházások visszaesését eredményezné az agrár-élelmiszeriparban, valamint mérséklődne a hegyvidéki és dombvidéki térségek támogatása is (amelyeket eddig a második pillérből finanszíroztak).
• Az EU és a latin-amerikai Mercosur-blokk közötti kereskedelmi megállapodást, ami szerintük tovább növelné az olcsó, de kockázatos élelmiszerek beáramlását az Európai Unióba olyan harmadik országokból, ahol sokkal enyhébb környezetvédelmi és egyéb követelményeknek kell megfelelni.

Mivel érvel az EU?

Ez utóbbi egy olyan, küszöbön lévő szabadkereskedelmi és partnerségi megállapodás az Európai Unió és az Argentínát, Brazíliát, Paraguayt, Uruguayt és Bolíviát is magába foglaló Mercosur-blokk között, amelyet több évtizedes tárgyalások előztek meg. 

Az EU azzal érvel a megállapodás mellett, hogy a kereskedelmi korlátok – mint például a magas vámok – lebontása új lehetőségeket teremt az európai export számára, miközben elősegíti a munkahelyteremtést és gazdasági növekedést mindkét régióban. Emellett a megállapodás geopolitikai jelentőségét is hangsúlyozzák: a Bizottság szerint az segít az EU-nak diverzifikálni külkereskedelmi kapcsolatait, csökkenteni a kínai és más piacoktól való függőséget, és erősíteni az Unió globális kereskedelmi szerepét. 

Ugyanakkor a megállapodás komoly vitákat is kiváltott, különösen a mezőgazdasági termelők tiltakoznak ellene. 

A bírálók szerint az agrártermékek behozatalának növelése versenynyomást gyakorolhat az uniós gazdákra, emellett aggályokat vet fel az élelmiszer-biztonság és környezetvédelem terén. 

„Alapvetően ez nem Európa elleni tiltakozás, hanem a gazdálkodók Európáért küzdenek, azért, hogy a kontinens a jövőben is képes legyen biztonságos és megfizethető élelmiszert előállítani. A politikusoknak azt szeretnénk megmutatni, hogy az élelmezésbiztonság és az önellátás nem magától értetődő, és az élelmiszer nem válhat eszközzé más országokkal folytatott kereskedelemben pusztán azért, hogy más iparágak terén növeljük az exportot” – emelte ki Gajdoš.

Az EU azzal érvel, hogy a szigorú uniós egészségügyi és élelmiszer-biztonsági normák nem fognak gyengülni, és a megállapodás védelmi mechanizmusokat is tartalmaz.

A szabadkereskedelem támogatói szerint az együttműködés az EU alapvető érdeke, mivel kedvezőbb hozzáférést biztosít a térség nyersanyagaihoz, különösen a lítiumhoz. Ez az ásvány kulcsszerepet játszik az elektromobilitásra való átállásban is.