Bebetonozzák a Beneš-dekrétumokat? Fiala-Butora János az alkotmánymódosításról

Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában? 

Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első. 

Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít. 

Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.  

Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak? 

Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek. 

Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert? 

Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel. 

Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is 

Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?  

Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.  

Ez mit jelenthet a gyakorlatban? 

Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei. 

Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni. 

De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad. 

Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet? 

Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás. 

Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal. 

De ez csak egy feltételes példa. 

A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet? 

Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket. 

A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti 

Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás? 

Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.

Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.  

Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni. 

Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?  

Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet. 

Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.  

Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.