Végre kiderülhet, ténylegesen hány medve él Szlovákiában, és indokolt-e a tömeges vadászatuk

Ahogy arról beszámoltunk, az Állami Természetvédelmi Hivatal (ŠOP) nagyszabású barnamedve-monitoringot indít annak érdekében, hogy a lehető legpontosabban megbecsüljék a szlovákiai állomány nagyságát. Az állami természetvédők, a nemzeti parkok és a tájvédelmi körzetek munkatársai a vadászokkal, erdészekkel és az állategészségügyi hatóságokkal együttműködve tervezik gyűjteni a medvék ürülékét és szőrét, a mintákat pedig DNS-vizsgálatnak vetik alá. Az első eredmények 12 hónapon belül várhatók, bár egyelőre még nem tudni, konkrétan melyik intézmény fogja végezni a kutatást.

Külföldön rendszeresen alkalmazzák

Suba Imre, a Szlovák Vadászkamara igazgatója a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a most induló mintagyűjtésbe több mint tízezren fognak bekapcsolódni, így megfelelő koordináció mellett minden olyan medve előfordulását rögzíteni lehet, amelyekről a természetvédőknek vagy a vadászoknak információjuk van.

„A genetikai analízissel végezhető a legpontosabb létszámbecslés. Külföldön, például Szlovéniában évente alkalmazzák ezt a módszert, amely nemcsak a medvepopuláció nagyságáról, hanem az állomány állapotáról is fontos adatokkal szolgál” – fejtette ki portálunknak Suba.

Nem gyűjthet akárki mintát

A barnamedve-populáció becsült nagyságáról a ŠOP 2022-ben már közzétett egy genetikai elemzésen alapuló tanulmányt, amely cáfolta, hogy a nagyragadozó túlszaporodott volna Szlovákiában – az egyedszámot akkor ezer körülire, legfeljebb 1275 példányra becsülték. A kutatást a prágai Károly Egyetem szakértőivel közösen végezték. Az állami természetvédők 2019 és 2021 között összesen 2172 DNS-mintát gyűjtöttek, most 7000 a kitűzött cél.

Suba szerint az akkori kutatás körül a mai napig sok a kérdőjel – nem világos például, hogy pontosan milyen módszertant alkalmaztak, a most tervezettnél pedig jóval kevesebb mintával dolgoztak. Hozzátette: 

nagyon fontos, hogy a most induló vizsgálat átlátható legyen, és a menetét, a módszereket és az eredményeket megfelelően kommunikálják a nyilvánosság felé, hogy az így nyert adatokat senki se vonhassa kétségbe.

A vadászkamara igazgatójától megtudtuk azt is, hogy a mintákat jellemzően tavasztól őszig fogják gyűjteni, amikor a medve a legaktívabb. „Megvan ennek a pontos menete, amit egy oktatóvideóban is bemutatunk. Fontos, hogy a minta steril maradjon, tehát a szőrt is csak kesztyűvel lehet összeszedni” – figyelmeztetett. Akárki, például túrázók, kirándulók nem gyűjthetnek mintát, hiszen van ehhez egy speciális felszerelés és útmutató, amit az állami természetvédelem munkatársai mellett a vadásztársaságoknak is eljuttatnak.

A kutatás megalapozza a hosszú távú menedzsmentet

Arra a kérdésre, hogy ha csak most kezdik felmérni a medveállomány pontos nagyságát, nem volt-e elhamarkodott a környezetvédelmi minisztérium részéről, hogy lehetővé tette 350 barnamedve kilövését, Suba azt válaszolta: ezt nem az ő tisztje eldönteni. 

„Megértem, hogy be kellett avatkozni, mert emberek haltak meg, és vidéken továbbra is félnek kimenni az emberek, féltik az állataikat, sőt már a turisták is félnek. Sokan inkább elkerülik Szlovákia északi régióit. Ugyanakkor az is tény hogy a vadászat egy komoly, felelősségteljes tevékenység, ami alapos felkészülést igényel” 

– fogalmazott.

A vadászkamara igazgatója úgy véli, ha lezárul az említett kutatás, ezekkel az adatokkal támasztanák alá a szlovákiai medveállomány hosszú távú menedzsmentjét az Európai Bizottság előtt is. Ez utóbbi egy komplex folyamat, melynek során nyomon követik a populáció dinamikáját, szükség esetén beavatkoznak, hogy megelőzzék a túlszaporodást vagy a visszaszorulást. 

Emellett a medveállomány-kezelés részét kellene képeznie az olyan megelőző intézkedéseknek is, amelyek csökkentik a medvék emberi településeken való megjelenését, és a konfliktusok előfordulását, valamint az élőhelyek védelmét és megőrzését, így biztosítva a medvék számára a megfelelő táplálékot és menedéket.

Természetvédelmi civil szervezetek többször is felhívták a figyelmet, hogy a tömeges vadászat helyett éppen a megelőző intézkedésekre kellene nagyobb hangsúlyt fektetni, például a lakott területekhez közeli csalétekhelyek korlátozására, mivel ezek is a falvak, városok közelébe vonzzák a ragadozókat. 

Suba azonban úgy véli, ilyen erővel be lehetne tiltani a kukoricatermesztést is a Magas-Tátra alatt, sőt az összes északi régióban, hiszen a kukoricaföldek is a lakott területek mellett vannak. Egyben emlékeztetett, hogy a környezetvédelmi tárca előző vezetése alatt volt elég alkalom a megelőző intézkedések alkalmazására, a medvetámadások száma – beleértve a tragédiával végződőket is – mégis aggasztó mértékben növekedett.