Az osztrákok örülnek a szélturbináknak – alig 10 km-re a szlovák határtól

Az alsó-ausztriai Spannbergben – kevesebb, mint 10 km-re a szlovák határtól – mintegy húsz éve kezdték meg a szélerőműpark előkészítését. Az első turbinák még a régióhoz kapcsolódó szélenergia-fejlesztés kezdetén épültek. 

Ma 17 turbina áll a település kataszterében, ezt tervezik most 21-re bővíteni. Sandro Kaufmann polgármester szerint 

azok a települések, amelyek a szélerőmű-fejlesztési zónák kijelölésekor elutasították a szélerőműveket, látva az ebből származó közvetlen előnyöket ma már bánják a döntést.

Ausztriában a szélturbinák telepítését egyértelműen meghatározott, több éves engedélyezési folyamat előzi meg, amely az érintett települések területrendezési tervének módosításától a környezeti hatásvizsgálaton át a részletes zaj- és ökológiai vizsgálatokig tart. Minden érintett fél, a beruházó és az önkormányzat is előre tudja, mit kell teljesítenie, és milyen sorrendben – nincsenek tehát rögtönzések vagy utólagosan változó szabályok, amire például a Mocsonokra tervezett, de nemrég elkaszált szélerűműpark beruházója panaszkodott.

Itt sem ment teljesen zökkenőmentesen

Bár Spannberg önkormányzata ma már a szélerőműpark bővítésére készül, és a projekt teljes lakossági támogatást élvez, ez nem volt mindig így. Amikor az újabb fejlesztések miatt a tervezett szélturbinák közelebb kerültek a beépített terület határához, lakossági kezdeményezések indultak a bővítés ellen – a tiltakozók az állítólagos egészségügyi kockázatokkal és az ingatlanok elértéktelenedésével érveltek. Az önkormányzat a kifogásokra reagálva népszavazást írt ki, ahol a többség a projekt folytatása mellett szavazott. 

A legközelebbi turbina a beépített területtől ma mintegy 1600 méterre található, ennek ellenére az önkormányzathoz az elmúlt évtizedek alatt egyetlen zajra vagy infrahangra vonatkozó panasz sem érkezett.

A nyereségből a lakosság is részesül

A szélturbinákból származó bevételek mára évente mintegy 750 ezer eurót hoznak Spannbergnek. 

Az önkormányzat nem csak a működésére fordítja ezt a pénzt, a lakosoknak is juttat belőle. Létrehozott egy saját, megújuló energiaforrásokat támogató alapot, amely 2000 eurós,  vissza nem térítendő támogatást kínál a fűtésrendszer korszerűsítésére és 1000 eurót napelemek telepítésére. 

Egy másik előny az olcsóbb áram. Spannberg lakói egy speciális tarifát vehetnek igénybe, aminek köszönhetően jóval a piaci ár alatt fizetnek a villamos energiáért.

Nem menekülnek, éppen ellenkezőleg

Spannberg jelenleg átfogó turbinacserén megy keresztül. A régi turbinákat fokozatosan nagyobb, 7,4–7,5 megawattos teljesítményű, 162 méteres rotorátmérőjű berendezések váltják fel. Az új turbinák nagyjából ugyanott állnak majd, mint a régiek, de a magasabb tornyoknak és a nagyobb rotoroknak köszönhetően ugyanazon a területen több energiát termelnek. A régieket olyan országokba szállítják, ahol magasabb a szélenergia-potenciál, itt még körülbelül tíz évig működhetnek.

A polgármester hangsúlyozta, hogy a szélerőműpark jelenléte nem riasztotta el a lakókat – épp ellenkezőleg, 

Spannberg ma növekvő település, új lakosokat vonz, ami megcáfolja azt a hiedelmet, hogy a szélerőművek elűzik az embereket, vagy csökkentik az ingatlanok értékét. 

Hozzátette: ha az önkormányzat világosan kimutatja, mire fordítja a bevételeket, és milyen előnyök származnak a projektből a lakosok számára, az elfogadottság jelentősen magasabb lesz.

Szlovákia még nagyon messze van ettől

Az osztrák példa éles ellentétben áll a szlovákiai szélerőműparkok előkészítésével. Az önkormányzatok arra panaszkodnak, hogy az állam nem egyeztet velük, és felülről diktálva akarja keresztülvinni azt a projektet, amelynek keretében két óriási szélerőműpark létesülne – az egyik Nyugat-Szlovákiában, Galgóc és Galánta között, a másik keleten, Nagymihály mellett.

A szélenergia-potenciál kihasználtsága terén az EU-ban az utolsó helyen álló Szlovákia az uniós helyreállítási terv részeként vállalta, hogy akcelerációs zónákat hoz létre, ahol gyorsított ütemben történne a szélerőművek telepítése. A módszertan kidolgozásával és a zónák meghatározásával az államilag ellenőrzött Szlovákiai Nukleáris Energetikai Társaságot (JESS) bízták meg. A társaság már bemutatta két nagy pilotprojektjét: a galgóci zóna becsült teljesítménye 430 MW (akár 69 turbina), a nagymihályi zónáé mintegy 315 MW (45 turbina) lenne.

Az érintett Nagyszombat megyei önkormányzatok azt állítják, hogy későn értesültek a projektről, nem vonták be őket a területi paraméterek meghatározásába, és a kulcsfontosságú dokumentumokat is csak az utólagos egyeztetésen kapták kézhez, ahová meg sem hívták az összes érintett település képviselőjét. Hangsúlyozták: 

nem magát a szélenergiát, vagy a megújuló energiaforrásokat, hanem a hatalmi arroganciát utasítják el. 

Spannberg példája azt mutatja, hogy a szélenergia-fejlesztés nem szükségszerűen jár konfliktusokkal: ha a szabályok egyértelműek, az önkormányzatokat partnerként kezelik, és a helyiek is közvetlenül érzik a hasznát, akkor a modern technológiák beilleszthetők a vidéki környezetbe. Hogy a szélenergia valóban részévé válik-e Szlovákia energiamixének, elsősorban azon múlik, képes lesz-e az állam a településeket partnerként bevonni az előkészítésbe – nem csak papíron, hanem a gyakorlatban is.