Van mit a tejbe aprítaniuk a politikusoknak

A szlovákiai szabályozások értelmében a szlovákiai politikai juttatások mértékét – ami az államfő mellett a miniszterelnök, a miniszterek és a parlamenti képviselők fizetését is szabályozza – a szlovákiai átlagbérhez kötik. Mivel 2024-ben 1524 euróra emelkedett az átlagos jövedelem, ezért a fizetések is emelkedtek.

Röpködnek az euróezrek

A politikusi bérek nagyságát egy koefficienssel számoljuk ki, amelyhez még különféle járulékokat és mozgó összegeket is igénybe vehetnek az érintettek. A képviselői alapfizetés márciusban bruttó 4074 euróról 4572 euróra emelkedett, amihez egy legfeljebb 3200 eurót kitevő költségtérítés is járul – attól függően, hogy az érintettek a fővárostól milyen messze laknak. Egy átlagos képviselő tehát 7-7,5 ezer eurót keres havonta.

Érdekes módon a miniszteri fizetések az elmúlt években más logika alapján emelkedtek. Az adósságfék miatt 2022-től befagyasztották az alapfizetést, amivel egészen idén februárig furcsa helyzet állt elő: egy átlagos parlamenti képviselő a mozgó tételekkel jobban járt anyagilag, mint egy tárcavezető.

A Fico-kormány az év elején ezt a hibát is orvosolta: megkerülve az adósságfék okozta korlátozásokat, inkább átalakította a kiegészítő juttatások rendszerét. A változások után a miniszteri fizetések átlagosan 4300 euróval emelkedtek, kilencezer euró fölé.

Robert Fico miniszterelnök havi jövedelme három tételből áll: a havi 4600 eurós alapfizetésből, 6900 eurós költségtérítésből és az emellett szinte aprópénznek számító 750 eurós bérkiegészítésből. Összesen több mint 12 ezer eurót tehet zsebre havonta. Ficónál is jobban járt azonban a márciusi emeléseket követően Peter Pellegrini államfő, aki a törvényből kifolyólag a képviselői alapfizetések négyszeresét keresi egy külön mozgókerettel – így jött ki, hogy az elnök havi bére 18 ezer euró környékén jár. Pellegrini jövedelme a márciusi kiigazításokat követően nagyjából ezer euróval emelkedett.

Bumerángeffektus

A képviselői fizetések emelkedése és csökkentése – már csak azért is, mert a nyilvánosság számára látható és könnyen átérezhető tételekről van szó – az elmúlt években folyamatosan napirenden van, jellemzően a nyári időszakban beszélnek róla többet.

Az SNS azzal az érvvel indokolja az elnöki fizetés lefelezését, hogy Szlovákiában nem a leginkább protokolláris, szimbolikus feladatokat ellátó államfőnek kellene a legjobban keresnie, hanem a miniszterelnöknek. Az elnöki és képviselői fizetésre vonatkozó törvény egyébként legutóbb 2015-ben változott, tehát Pellegrini két elődje, Zuzana Čaputová és Andrej Kiska is hasonló alapelvek alapján kapott fizetést.

A közelmúltban egyébként történt már két sikertelen kísérlet arra, hogy megváltozzon a törvény, igaz, az államfő fizetése csak közvetett módon csökkent volna – mert hozzáigazítják a képviselői bérezéshez.

A Szlovákia mozgalom idén áprilisban, a fizetésemelésre reagálva javasolta, hogy fagyasszák be a képviselői fizetéseket a 2024-es szinten. A PS, a KDH és az SaS egyaránt felsorakozott a kezdeményezés mögé, a kormánykoalíció viszont megígérte, hogy saját alternatívát készít a fizetéscsökkentésre. Azóta sem terjesztettek be hasonló javaslatot, hacsak az SNS féloldalas, őszre beharangozott megoldását nem tekintjük alternatívának.

Igor Matovič 2023 februárjában – fél évvel az előrehozott parlamenti választás időpontja előtt – kijelentette, hogy a képviselői fizetések fölöslegesen nagyok, az alapbérnek pedig csak az átlagbér környékén kellene mozognia. Ez a gyakorlatban azt jelentette volna, hogy a képviselői alapfizetés a harmadára, az akkori viszonyok közepette 1300 euróra esik vissza. Matovič elképzelése szerint a hiányzó összeget saját belátásuk szerint a pártok teremthették volna elő a részükre folyósított állami hozzájárulásokból. Az elképzelésből végül nem lett semmi – pedig a politikus már a kormányra lépésekor, 2021-ben reálisnak tartotta, hogy csökkenni fognak a fizetések.

Derekasan fagyasztottak

A politikusok fizetése a minimálbér emelkedésének köszönhetően alaposan megugrott az elmúlt tizenöt évben. Mindezt dacára annak, hogy 2011-ben a parlament precedenst teremtő módon a gazdasági válságra reagálva befagyasztotta a politikusok fizetését – ami szintén a minimálbér háromszorosának felelt meg. 

2011 és 2017 novembere között a parlament a költségvetés tárgyalásakor elfogadta a fizetések befagyasztását is, ami az összes juttatással együtt havi kilencezer euróban határozta meg az elnöki fizetést (Andrej Kiska ugyanakkor a tisztségben elsőként eljótékonykodta a havi fizetését, vállalkozóként szerzett bevételeiből élt). 2011-től 2017-ig a miniszterelnök 4900 eurót keresett, a miniszteri fizetések pedig 3800 eurónak feleltek meg. A helyzetnek a Smer, azaz Robert Fico harmadik kormánya vetett véget: 2017 februárjában megszűnt a fizetésstop – a politikusi jövedelmek pedig azonnal megemelkedtek néhány ezer euróval.