Illusztrációs felvétel
Változás jöhet a diákok értékelésében – szöveges visszajelzés válthatja a jegyeket

Közeleg a bizonyítványosztás az iskolákban. A tanulók osztályozása már hosszú ideje vita tárgyát képezi szakmai körökben, és a családokban is vitákra adhat okot, milyen jegyet vitt haza az adott diák a tanév végén. Most viszont újítana a minisztérium, és nagyobb teret biztosítana az alternatív értékelésnek az oktatási rendszerben.
Az oktatási tárca a napokban hat törvénymódosításból álló csomagot terjesztett elő tárcaközi egyeztetésre, közülük egy az értékelésről szól: kombinált módszert javasolnak.
Vagyis szeretnék kiterjeszteni a szóbeli értékelés lehetőségét a hatodik és kilencedik osztály közötti tanulókra. Az új rendszer szerint a diákok viselkedését is lehetne szóban, vagy pontosabban írásban megfogalmazva értékelni. Egyes tantárgyak, valamint a középiskolás tanulók esetében azonban továbbra is megmaradna az osztályozás, illetve annak és a szóbeli értékelésnek a kombinációja.
A tanárok tehát szóbeli értékeléssel határozhatnák meg a tanulók tudását, készségeit és képességeit, amelyeket az oktatási célok teljesítése során sajátítottak el, valamint személyiségük fejlődését.
Nem minden esetben előnyös
Szabó Csilla, a komáromi Regionális Pedagógustámogató Központ mentora és a Kóczán Mór Alapiskola és Óvoda gyakorló pedagógusa szerint nem lehet általánosan azt mondani, hogy szóban értékelni jobb, mint jegyekkel osztályozni.
„Nem mindenki számára érthető a szóbeli értékelés” – fogalmaz, hozzátéve, hogy ez viszont egy érzékeny kérdéskör. Tény viszont, a szociokulturális közeg, amelyben egy adott alapiskola működik, meghatározó. Vagyis a gyerekek érdekét kell figyelembe venni a tárca javaslatának alkalmazásához.
A csallóközaranyosi alapiskolában – amely az elsők között állt át a megreformált oktatási programra – jelenleg az első ciklus végétől, a harmadik évfolyamtól értékelnek jegyekkel, ezt megelőzően szövegesen.
A szóbeli értékelés akkor tud hasznos lenni, hogyha a szülő partnerként dolgozik együtt az iskolával
– állítja Szabó Csilla.

Az oktatási szakértő szerint a lényege az, hogy leírjuk, hol tart a gyerek, mit teljesített és mit nem, majd megbeszélik a szülőkkel. „Vagyis, hogy hol vannak fejleszthető területek, amelyek építésébe aztán a szülő aktívan bekapcsolódik” – erősítette meg alapvetését, hogy az iskola és a szülők partneri viszonya elengedhetetlen.
„Szerencsés esetben kialakul közöttünk egy olyan párbeszéd, amikor tudunk arról beszélni, hogy hogyan segítsük a fejlődésben a gyereket. A szülők a maguk területén, és mi is a magunk területén” – teszi hozzá.
Formailag egy leírást kell elképzelnünk, ennek hosszúságát praktikai szempontok határozzák meg.
A rendelkezésre álló hely a bizonyítványban limitált – vagyis egy aránylag rövid szövegről van szó, ami elhelyezhető grafikailag. Én személy szerint azonban mindig nagyon ügyelek arra, hogy ne ugyanazokkal a megfogalmazásokkal dolgozzam
– árulja el a pedagógus.
A magaviseletnél egyszerűbb a helyzet?
A minisztérium javaslata alapján hatodik osztálytól a magaviseletet is lehet majd szóban értékelni. „Ezen a területen hasznos lehet” – véli a szakértő.
Adja magát azonban a kérdés, hogy több információt szűr-e le a szülő egy leírásból, mint egy jegyből. Szabó Csilla szerint ugyanis a szülő, akit valójában érdekel gyermeke viselkedése, az már azt is komolyan veszi, ha tanév közben beszélgetésre hívják be az iskolába.
„Szükséges lenne kialakítani ennek elkerülésére egy hatályos törvényi keretet – mind általánosan, mind iskolai szinten –, pl. egy olyan etikai kódexet, ami deklarálja, hogy a mi iskolánkban mi elfogadható és mi nem” – ezzel szerinte kiküszöbölhetőek lennének a félreértések, hiszen egyértelműsítené a helyzeteket jogi szinten is.
Szülő kontra iskola
A bizonyítvány kapcsán sokakban felmerülhet az aggodalom, hogy a szülők gyermeküket vonják felelősségre teljesítményükért. A valóságban viszont gyakran azt látni, hogy a szülők az iskolát és pedagógusokat bírálják, amennyiben nem felel meg elképzelésüknek az év végi osztályzat.
Gyakran a tanító személyét teszik felelőssé a rossz előmenetelért. Még akkor is, hogy ha a bizonyítványosztás napjáig az adott pedagógus ötször-hatszor próbálta megbeszélni a szülővel, hogyan tudnának a fennálló problémán segíteni”
– mondja a mentor.
„Manapság sajnos nagyon sok gyereknek vannak tanulási nehézségei. Ennek számos oka lehet – ezeket ajánlatos lenne szakemberrel megbeszélni, mert ezek miatt nem tud a gyerek bizonyos dolgokat megtanulni, bármennyire is akarja. Tudatos fejlesztésre van szükség” – értékeli az aktuális helyzetet.
A konfliktus tehát már nem családon belül van a bizonyítvány miatt, hanem szülő és rendszer között.
Hiányzik a beszélgetés
Az alapvető problémát Szabó Csilla abban látja, hogy sok családban nem beszélgetnek.
Szerintem a kezelhető konfliktus az, ami ki sem alakul
– vélekedik. A mentorközpont munkatársaként ezért egy konfliktusmegelőző programot vezet. „Ez a projekt arról szól, hogyan vezessük a gyerekeket különböző technikákkal arra, hogy a vitás kérdéseiket rendezni tudják” – mondja.
„A gyerekeknek olyan mintát kell kapniuk, hogy az érzéseikről, szükségleteikről, problémáikról tudjanak beszélni” – zárja gondolatait, mert szerinte a cél egyértelműen az, hogy iskoláink élő, dinamikus közösségek legyenek, ahol gyerek, szülő, pedagógus egyaránt jól és biztonságban érzi magát.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.