Válogatás nélkül fizetni fognak

A PET-flakonok, azaz a műanyag palackok betétdíjával kapcsolatos vita tovább éleződik, a kereskedők és gyártók nevében fellépő szervezetek néhány napja vádaskodásokkal és sértegetésekkel tűzdelt nyílt levelet intéztek Miklós László környezetvédelmi miniszterhez. Vele beszélgetünk a kialakult helyzetről.

„A jogszabályok a tárolókba kerülő hulladék mennyiségének csökkentését igyekeznek kikényszeríteni.”Somogyi Tibor felvételeA műanyag palackok betétdíjának bevezetését tavaly ez év októberére halasztották, de most sem került rá sor. A minisztérium meghátrált a nagy cégek intenzív ellenkampánya láttán?

Nem meghátráltunk, hanem igyekeztünk közösen elfogadható megoldást találni. A munkáltatók legfőbb egyeztető fórumával az év elején megegyeztünk, hogy készíttetnek egy tanulmányt a betétdíjas rendszer működéséről, amelynek költségeit a Reciklációs Alap állja. Ez a vállalt határidőhöz képest több hónapos csúszással, csak a nyár végén készült el. Megítéléséhez létrehoztunk egy bíráló bizottságot, amelynek tagjait szintén közös megegyezéssel a legjobb hazai független szakemberek közül válogattuk ki. Szeptemberben az említett tanulmány készítői szinte egyetlen állításukat sem voltak képesek megvédeni a bizottság előtt. Ezzel beigazolódott az állításunk, amely szerint ők nem az eredeti témával foglalkoztak, hanem azt keresték, miként nem működhet a rendszer. Érdekes, hogy ezután a kereskedők nevében fellépő szervezetek egyszeriben a bíráló bizottság véleményét is kétségbe vonták. Mi amellett, hogy pénzt biztosítottunk a kereskedők által megrendelt tanulmányra, egy másik, független vizsgálatot is megrendeltünk. Ezt a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem szakértői készítették, és az új rendszer bevezetéséhez jóval kisebb költségeket állapítottak meg. A két tanulmány között egész sor különbség van. Példaként csak egyet hoznék fel. Az első tanulmány országszerte 570 gyűjtőautomata felállításával számol, darabonként 2,4 millió koronáért. Eközben ismertek az automatákat forgalmazó cégek ajánlatai, és a legdrágább típus sem kerül többe 1,2 millió koronánál, ráadásul a másik tanulmány szerint az igazán forgalmas helyek lefedéséhez 150 automata is elegendő lenne.

Mit tesznek ezután?

A rendszer bevezetéséhez szükséges még egy minisztériumi jogszabály kidolgozása, amelyet a kormány törvény-előkészítő tanácsának is jóvá kell hagynia. Ezt mi hamarosan beterjesztjük, arra is számítva, hogy az ellentábor a gazdasági minisztériumon keresztül újra megpróbál nyomást gyakorolni. Már folyik az ágazatközi egyeztetés, de még nem kaptuk meg a gazdasági tárca véleményét.

Ha nem jön közbe semmi, akkor április 1-jétől beindul az új rendszer. A vásárló szempontjából hogyan fest majd?

Fontos lesz, hogy azok a cégek, amelyek már egy éve készülnek rá, azonnal induljanak, kidolgozzák a konkrét megoldásokat. A támogatásokat megítélő Reciklációs Alaphoz 13 projektum érkezett, ezek megvalósítása egyelőre várat magára. Többen azonnal képesek megkezdeni a gyűjtést.

A Reciklációs Alap esetében valóban csak a műanyag palackok jelentenek konfliktusforrást?

Ez a vita kezdettől fogva folyik. A leginkább aktív Slicpen társulás kezdettől fogva támadja az alapot. Neki ugyanis nem érdeke a hulladékok újrahasznosítása, hiszen így kevesebb nyersanyagot lehet feldolgozni. Az alap jelenleg 12 áruféleséggel foglalkozik, és ebből 11 esetében az érintett cégekkel nincs vita. Ez az egyetlen ágazat, igaz, itt vannak jelen a legerősebb cégek, itt folyik a küzdelem.

A személyesen önhöz címzett, ingerült levelet cégként egyedül a Jednota Coop vezetője jegyezte, miközben az üdítőket ebben a hálózatban sem forgalmazzák már évek óta újratölthető palackokban. Mivel lehetne a nagy hálózatokat kényszeríteni, hogy visszatérjenek ehhez a formához?

2000 óta a kétszáz négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletekben az üdítőket az eldobható palackok mellett újratölthető kiszerelésben is forgalmazni kell. A törvény ezzel igyekezett nyomást gyakorolni a hulladékok csökkentése érdekében. Megérdeklődöm az illetékes ellenőrző szerveknél, mi a helyzet ennek a betartásával.

Vita folyik arról is, hogy a betétdíjak bevezetése mennyivel emeli meg az üdítők árát. A minisztérium ezt palackonként tíztől ötven fillérig becsüli, az ellentábor öt koronáról beszél.

A mi becslésünk a valódi többletköltségeken alapul. Mivel nálunk szabad árképzés van, megtörténhet, hogy valahol ennél nagyobb összeggel emelik majd az árat. Elég lesz majd megnézni ugyanazt az üdítőt néhány üzletben, hogy lássuk, ki mennyire igyekszik kihasználni az új helyzetet áremelésre. Nekem meggyőződésem, hogy a boltokban ötven fillérnél nagyobb árkülönbségeket tapasztalunk majd.

Ha az önök rendszere sikeres lesz, az önkormányzati hulladékszeparáló rendszerekből kiesik egy nagy tétel. Ettől azonban a szeparálás továbbra is aktuális marad, hiszen a parlament éppen most tárgyal egy törvényt, amely jócskán megemeli a hulladéktárolók díjait. A másik oldalon viszont a szeparálás nálunk még alig-alig működik. Miként lehetne ezt a folyamatot meggyorsítani?

A műanyag palackokról szóló vitában megpróbálták a két megoldást szembeállítani. Én most is hangsúlyozni szeretném, hogy ez a két megoldás nem üti egymást, a betétdíjak bevezetése valójában a leghatékonyabb szeparálás. A célja ugyanaz, a háztartási hulladékból kivonni a nyersanyagot és újrahasznosítani. A hulladékelhelyezési díjak emelése pontosan arra igyekszik kényszeríteni az érintetteket, hogy minél kisebb mennyiséget helyezzenek el a tárolókban, vagyis a szemétmennyiségből minél több másodlagos nyersanyagot vonjanak ki. Ennek értelmében az önkormányzatok a hulladék mennyiségének csökkentésével tudják biztosítani, hogy ne kelljen többet fizetniük a tárolók használatáért. Képzeljük el, hogy a kommunális hulladékok esetében a műanyag palackok a teljes térfogat harminc százalékát képezik, ha ezt sikerül onnan eltávolítani, azonnal jelentősen csökken a tárolókba kerülő anyag mennyisége. Ekkor még nem is beszéltünk egyéb anyagok szeparálásának lehetőségéről. Egyébként a nagy hulladéklerakatokat kezelő cégek az utóbbi időben komoly figyelmet szentelnek a szeparálásnak és a térfogatot csökkentő egyéb módszerek bevezetésének, így a tárolókba kerülő anyag menynyisége egy ideje már fogyóban van.

Az önkormányzatok a saját szeparálási rendszerük kialakításához támogatást kérhetnek a Reciklációs Alaptól. Mennyire használják ezt ki?

Ez a rendszer már beindult, az alapnál most is több száz kérvény van. Ahol esetleg még nem foglalkoznak a kérdéssel, itt az ideje, hogy belevágjanak.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?