Uniós kisebbségpolitika: végleg elbukott a Minority SafePack

A döntés abból a szempontból nem váratlan, hogy a bíróság korábban első fokon már elutasította a kezdeményezést és az aláírásgyűjtést koordináló FUEN (Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója) civil szervezet csak fellebbezett. 

A bírósági határozat azzal jár, hogy az Európai Bizottságnak semmilyen kötelezettsége nem származik az aláírásgyűjtésből, tehát nem változik az uniós jogrend úgy, hogy a nemzeti kisebbségek különleges igényeit figyelembe vegyék.

Az Unió vélhetően nem akar konfliktusba keveredni több olyan tagállamával, amelyek nem kimondottan a kisebbségbarát politikájukról híresek.

Hosszú sztori

A Minority SafePack, avagy az Egymillió aláírás az európai sokszínűségért (MSPI) az utóbbi évtizedek legfontosabb kisebbségi kezdeményezése, amelynek célja az etnikai és nyelvi kisebbségek uniós szinten való védelme. A csomag egy egyszerű lehetőségre épül: az Európai Bizottságnak foglalkoznia kell a széleskörű támogatottságot élvező állampolgári kezdeményezésekkel, az európai polgárok így – formálisan – beleszólhatnak az ügyeikbe a lehető legmagasabb szinten. Mindehhez egy befogadható, azaz értelmezhető és megvalósítható jogszabálycsomagot kell kidolgozni, amit legalább egymillió állampolgárnak támogatnia kell az Európai Unióban. Vannak további kritériumok is: legalább hét tagállamban kell elérni egy előre meghatározott küszöbértéket.

A Minority SafePack kapcsán már a kezdetekkor gondok akadtak, ugyanis a Bizottság taktikai okokból már a kezdetektől húzódozott attól, hogy belefolyjon a kisebbségeket érintő jogalkotásba.

A FUEN első, 2013-as kisebbségvédelmi kezdeményezését arra hivatkozva utasította el, hogy a kisebbségi szabályozás csak tagállami szinten megvalósítható, miközben elismerte, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak a tiszteletben tartása az unió egyik értéke. Később, 2017-ben az Európai Bizottság úgy határozott, hogy kilenc kérdésben mégis megindulhat az aláírásgyűjtés – így a szervezőknek egy évük maradt a szükséges szignók összegyűjtéséhez.

Magyar konfliktusok

Mivel az Európai Unión belül a magyar kisebbség részaránya több tagállamban is jelentős, a magyar politikusok és pártok kiemelt szerepet vállaltak a gyűjtésben. A kezdeményezés felkarolásában pedig a kisebbségeket tömörítő FUEN vállalt vezető szerepet, melyet elnökként Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője koordinál.

Mivel a magyar kisebbség számára kiemelkedően fontos téma a jogvédelem, ennek megfelelően a Minority SafePack történetét is magyar vonatkozású villongások övezik. A román és szlovák kormány kimondottan ellene dolgozott a kezdeményezésnek: a kérdések befogadásának kapcsán az Európai Bizottság mellett szálltak be a perbe.

2021-ben az Ivan Korčok vezette külügyminisztérium is különösen aktívnak bizonyult az elbuktatás terén, mikor már a megvalósítás ellen indított tervbe szállt be. A lépést azóta is többször kifogásolták, maga Korčok pedig később sem jelezte, hogy problémásnak tartaná a szlovák stratégiát. Romániában koalíciós válságot okozott, hogy az állam belépett a perbe – az RMDSZ vezetője, Kelemen Hunor például tiltakozásból lemondott a miniszteri tisztségéről.

Mindenesetre a FUEN koordinációja sikeresnek bizonyult, a szervezők a 2018-as határidőre 1,123 millió aláírást gyűjtöttek össze. A szlovákiai koordinációt vállaló MKP 68 ezer aláírással járult hozzá a kezdeményezéshez (míg a kormányszerepben levő Híd igyekezett nem tudomást venni az akcióról). Míg 54 ezer szignó papíron futott be, 14 ezer elektronikusan, a szervezők Szlovákiában is sikeresnek minősítették a tömeges mozgósítást.

Kisebbségek az út szélén

A megnyirbált javaslatcsomag összesen kilenc területen szorgalmazta a kisebbségi jogok uniós jogokba foglalását: célkitűzései közé tartozott egy uniós ajánlás megfogalmazása a kulturális és nyelvi sokféleség védelméért és előmozdításáért, valamint az Európai Unió támogatási programjainak módosítása úgy, hogy azok a kis régiókban élő és kisebbségi nyelvet beszélő közösségek számára is elérhetőek legyenek. Létrejött volna a Nyelvi Sokféleségi Központ és a nemzeti kisebbségek helyzetét, valamint a kulturális és nyelvi szokszínűséget figyelembe kellett volna venni a regionális alapok megtervezésekor. Kisebbségi pontokkal bővült volna az EU kutatási programja, a Horizont 2020, kiterjesztették volna az állampolgársági jogokat az állam nélküli személyekre és családtagokra, valamint változtak volna a televíziókra és rádiókra vonatkozó sugárzási irányelvek.

A Bizottság befogadta a javaslatot, de a testület a közleményében kijelentette az egyenként megvizsgált pontokkal kapcsolatban, hogy nincs szükség a hatályos, kellő jogi keretet biztosító szabályozás megváltoztatására. Az Európai Unió Bírósága azonosult az EB álláspontjával – így érdemlegesen nem változik semmi a kisebbségi jogok területén.

A FUEN elfogadja a döntést, de úgy véli, hogy az Európai Unió elbukott abban, hogy egy egyenlőbb társadalmat biztosítson be a saját állampolgárai számára

– áll a szervezet közleményében.

A tisztviselők szerint a döntés annak a fényében nem meglepő, hogy egyértelmű jelei voltak az Unió elutasító hozzáállásának – mivel a téma túlságosan érzékeny a tagállamok számára. Az EU diverzitásra és egyenlőségre irányuló projektjeiből az etnikai kisebbségeket és nyelvi csoportokat következetesen kihagyják a FUEN szerint. A szervezet úgy véli, hogy a kisebbségi jogok az elmúlt évtizedben visszafejlődtek, több közösség a kulturális beolvadással és nyelvvesztéssel küzd, miközben az európai intézmények nem tudatosítják a helyzet súlyát.

A FUEN a Minority SafePack kezdeményezést követően ősszel egy kisebbségi kiáltvány megfogalmazását tervezi, amely egyben közös akciótervet is tartalmaz az európai kisebbségi szervezetek számára. Vincze Loránt elmondása szerint az Európai Unió, az Európai Tanács, az EBESZ és az ENSZ egyaránt a megszólított szervezetek között lesznek.