Dankótól a KDH-ig szinte mindenki felháborodott a Beneš-dekrétumok megnyitásának gondolatától

Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.

A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:

„(...) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”

A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.

A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.

Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.

„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”

– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.

A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.

Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz

Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.

Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.

A KDH is beállt a bírálók sorába

Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.

„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”

– fejtette ki véleményét Karas.

Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak

A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.

„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”

– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.