Új program a szlovákul nem beszélő gyerekeknek – most a vietnámiakra fókuszálnak, de a magyar iskolák is bekapcsolódhatnak

Együttműködési megállapodást írt alá az oktatási minisztérium, Pozsony–Újváros önkormányzata, az érintett iskola, a Vietnámi Gyökerek (Vietnamské korene) nevű civil szervezet, valamint Viet Nguyen, a Nemzeti Kisebbségek Tanácsának tagja. Vagyis új projekt indul, amely több kisebbség számára is lehetőségeket rejt.

Konkrétan arról van szó, hogy olyan ún. adaptációs osztályokat nyithat minden iskola, ahol a gyerekek nyelvi felzárkóztatását célozzák meg kis létszámú csoportban. Érdemes leszögezni az elején, hogy ezzel nemcsak a szlovák tannyelvű iskolák élhetnek, hanem magyar oktatási intézmények is.

Ha például egy magyar iskolában több olyan diák is tanul, akiknek gondot okoz a tanítási nyelv – ami ebben az esetben a magyar – elsajátítása és használata, akkor kialakíthat a vezetőség egy adaptációs osztályt.

A tárca közleménye szerint ezek az osztályok segíthetnek a gyerekeknek leküzdeni a nyelvi akadályokat, és felkészítik őket arra, hogy zökkenőmentesen bekapcsolódjanak a hagyományos tanítási folyamatba.

„Ezzel a projekttel a nyelvi akadályok leküzdését segítjük a minőségi oktatáshoz való hozzáférés érdekében. A szlovák társadalom sokszínű, az oktatási rendszernek pedig reagálnia kell erre a tényre. Az adaptációs osztályok olyan eszközök, amelyek segítenek a gyerekeknek minél hamarabb beilleszkedni a szokványos oktatásba” – mondta Tomáš Drucker (Hlas) oktatási miniszter.

A rendszer létrehozását a 2025. január 1-jétől hatályos jogszabály teszi lehetővé. Ezekben az osztályokban a tanulók kisebb (4 és 10 fő közötti) csoportokban dolgoznak, a nyelvi készségek fejlesztésére összpontosítva, más tantárgyakkal összekapcsolva.

Be- és visszatagozódás

Az egyik célcsoport a Szlovákiában élő külföldiek, a menedékkérők, de például a vietnami közösség is, amely aránylag új nemzeti kisebbségünk. De tulajdonképpen, minden, a tanítási nyelven nem beszélő gyerek bevonható.

A másik kategóriát azok a roma gyerekek képezik, akiket újradiagnosztizáltak, és a speciális iskolákból visszatérnének a fősodorba

– árulta el lapunknak Ravasz Ábel, az oktatási miniszter tanácsadója. Hozzátette: a speciális iskolák minden diákját kivizsgálják (ismételten) a jövő év végéig. Ezt a folyamatot a tárca egyébként azért kezdte el, mert kiderült, hogy a roma származású gyerekek mentális állapotát nagyobb eséllyel minősítették rosszabbnak, mint az ugyanolyan képességű, de nem roma gyerekekét – vagyis sok esetben nem lett volna indokolt speciális intézményekbe küldeni őket.

Miért a vietnámiak?

Az első kísérlet egy pozsonyi iskolában indul, nem véletlenül. Ravasz kifejtette, hogy amikor januárban törvényesen megteremtették ezt a lehetőséget, több iskola jelezte, hogy érdeklődik. A vietnámi közösség is az érdeklődők között volt, és a tárca ideálisnak találta mint első próbálkozást az újvárosi (Nové Mesto) helyszínt.

Egyrészt jó tapasztalatunk volt a városrésszel más kísérleti projektekben is, másrészt itt él Szlovákia legnagyobb számú vietnámi közössége. Ők ugyanis nem szórtan élnek az országban, hanem városokban, főleg Pozsonyban és Kassán, jellemzően az indusztriális részeken

– mondta.

A vietnámi kisebbségnek nincsenek nemzetiségi iskolái Szlovákiában, csak magyar tannyelvű intézményeink vannak ilyen vonatkozásban, illetve bizonyos tantárgyakat ruszinul és roma nyelven oktató iskolák működnek.

A vietnámiak nem is szeretnének önálló tanintézményeket, vagyis a nemzetiségi osztálymodell nem felelne meg nekik

– jelentette ki az oktatási tanácsadó, hozzátéve, hogy a cél nem az asszimiláció: szeretnék, ha megtartanák az identitásukat.

„Számukra az a fontos jellemzően, hogy tudjanak jól szlovákul. Nem szeretnék elveszíteni az identitásukat, de ők egyfajta hídként tekintenek magukra. Sok esetben abban gondolkodnak, hogy a vietnámi–szlovák együttműködési szférában helyezkedjenek el” – magyarázta a helyzetüket.

„Ez nagy lépés közösségünk, de legfőképp a gyerekek számára, akik megérdemlik, hogy kibontakoztathassák a bennük rejlő lehetőségeket” – mondta Claudia Alner, a Vietnámi Gyökerek szervezet elnöke ezzel összefüggésben.

Mit mond az iskola?

Az Odborárska utcai alapiskolában magától értetődő módon pozitívan vélekednek a kezdeményezésről.

Iskolánk hosszú ideje szembesül a külföldi származású gyermekek nyelvi nehézségeivel. A korábbi nyelvtanfolyamok hasznosak voltak, de az adaptációs osztályok átfogóbb támogatást nyújtanak, és biztosítják, hogy a gyermek minél hamarabb teljes értékűen részt vehessen az oktatásban

– magyarázta Jana Ondrigová iskolaigazgató. Az iskola átfogóan készül a projektre – az iskolai oktatási program módszertani módosításától kezdve az anyagi és személyi feltételek biztosításáig.

Ravasz szerint fontos, hogy ki tudják terjeszteni a rendszert, vagyis más tanintézmények is éljenek vele szükségszerint.

„Most vietnámi gyerekekkel teszteljük, de ha holnap azt mondja egy iskola, hogy adaptációs osztályt hoz létre ukrán gyerekeknek például, nyugodtan meg tudják csinálni” – zárta gondolatait az oktatási tárca képviselője.