Trump harcolni is hajlandó a Nobel-békedíjért

A rangos elismerés győztesét október 10-én jelentik be, norvég bizottság dönt a nyertesről. A Polymarket online fogadóiroda predikciói alapján Trump 2,7 százalékos eséllyel kapja meg a világ egyik talán legrangosabb elismerését. A Star Sports ennél derűlátóbb, 16,7 százalékot jósol az amerikai elnöknek – korábban ugyanakkor még 33 százalékra tette az államfő esélyeit.

Obama árnyéka

A Nobel-békedíj elnyerése szimbolikus jelentőséggel bír, és jellemzően olyan politikusok és közéleti szereplők kapják azt meg, akik a legtöbbet vagy a legkimagaslóbban tettek a nemzetek barátságáért, a fegyveres erők csökkentéséért vagy megszüntetéséért, vagy békekongresszusok tartásáért és előkészítéséért. A békedíj különlegessége, hogy nem Svédország, hanem Norvégia hatáskörébe tartozik annak odaítélése.

Megemlítendő, hogy egy békedíjért nem szokás kampányolni, miközben Trump nem csinál titkot abból, hogy nagyon szeretné elnyerni az elismerést. Ennek az előzménye, hogy az amerikai elnök elődje és politikai riválisa, Barack Obama 2009-ben már elnyerte azt a „a nemzetközi diplomácia megerősítéséért és a népek közötti együttműködés elősegítése érdekében tett erőfeszítéséért.”

Ezt a lépést már tizenöt éve sem értette a közvélemény: bár Obama tett lépéseket a közel-keleti izraeli-palesztin békefolyamat érdekében (ami nem jött el) és a globális nukleáris leszerelés kapcsán (szintén nem valósult meg), a megítélés pillanatában kerek egy éve volt amerikai elnök. Megjegyzendő, hogy Obama a „remény” ígéretével került az Egyesült Államok élére, és világszinten vált nagyon gyorsan nagyon népszerűvé.

Trump megérdemli?

Az Obamával nagyon rossz viszonyt ápoló Trump szemében visszatérő sérelem, hogy az elődje kapott egy Nobel-díjat, míg őt következetesen mellőzik. A régi-új elnök valóban tett bizonyos lépéseket a megbékélésért (amelyek hatékonysága legalább annyira kérdéses, mint Obama esetében). 2020-ban például amerikai közvetítéssel születtek meg az úgynevezett Ábrahám-egyezmények, amelyek több arab ország, köztük Bahrain, az Egyesült Arab Emírségek, Marokkó és Szudán, valamint Izrael között normalizálták a viszonyt. Trump azzal is rendszeresen dicsekszik, hogy hat háborút is „befejezett”, és több jel is utal rá, hogy az amerikai diplomácia aktívan lobbizik Európában és a norvég testületeknél a díj odaítélése érdekében.

Norvégiának diplomáciai szempontból púp a hátán a döntés, soha nem lehet ugyanis tudni, milyen módon torolna meg Trump egy számára nem kedvező határozatot. Az amerikai elnök nem fél konfliktusokba keveredni az európai szövetségeseivel: az Európai Unióval a vámtarifák, Dániával Grönland hovatartozása kapcsán vitatkozik.

Trumpot egyébként több szereplő is nevezte a díjra, köztük Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Pakisztán, Azerbajdzsán, Ruanda és Kambodzsa kormányaival együtt. Az elnök legutóbb az amerikai hadsereg tábornokai előtt beszélt arról, hogy „nagy sértés lenne az ország számára”, ha nem ő kapná a díjat – hogy ez a kijelentés pontosan mit is jelent, költői homályban maradt.

A legnagyobb esélyesek

Túllépve az amerikai elnök jelöltségén, a fogadóirodák előzetes esélylatolgatásai alapján a szudáni ERR önkéntes hálózat számít a Nobel-békedíj legnagyobb esélyesének. A hálózat mintegy tízezer önkéntest tömörít, akik orvosságokat és élelmiszert osztanak a 2023 óta a térségben dúló háború sújtotta területeken. A szudáni konfliktus napjaink egyik legnagyobb humanitárius katasztrófája.

Az irodák szerint szintén jelentős esélye van a díjszerzésre az ENSZ legfőbb bírói szervének, a hágai székhelyű Nemzetközi Bíróságnak (ICJ). Az ICJ az elmúlt években a közel-keleti konfliktusok és az ukrajnai orosz invázió kapcsán is aktív tevékenységet fejtett ki.

Megkaphatja a díjat valamelyik, vagy akár több mediterrán tengeri mentőszolgálat is. Európába továbbra is a Földközi-tengeri utakon áramlik be a legtöbb migráns és mendékkérő – többségük életveszélyes csónakokon, ezért gyakran szorulnak mentésre. Az egészségügyi ellátással foglalkozó Orvosok Határok Nélkül szervezet szintén pályázik a díjra.

A leginkább esélyesnek, Trumpnál esélyesebbnek tartott egyének között vannak a fogadóirodák szerint Julija Navalnaja, az orosz börtönben elhunyt ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij közéletileg is aktív özvegye, Greta Thunberg emberjogi és zöld aktivista, valamint Vanessa Nakate ugandai aktivista. A Nobel-díjak hagyományait követve azonban könnyen elképzelhető, hogy egy teljesen váratlan jelöltet díjaznak október 10-én.