Törvénygyárt csinálna a parlamentből a Smer és az SNS – magyar mintára?

A parlament már nyár óta dolgozik a házszabály módosításán, de eddig nem nagyon szivárgott ki róla részletesebb információ. A napokban a  Sme napilap számolt be róla, hogy akár már a januári ülésre bekerülhet a házszabály módosítása, amelyen a Smer és az SNS dolgozik. Ezt egyelőre még nem terjesztették be, de a lap információi szerint ezzel indulhat a január 27-én kezdődő ülés. 
A javaslat egyik eleme, hogy a törvénytervezeteket első olvasatban nem a plénum, hanem valamelyik parlamenti bizottság hagyná jóvá. Ez azzal járna, hogy a 150 képviselő helyett csak 11-15 képviselő döntene arról, hogy a plénum elé kerül-e az adott törvényjavaslat. Ezzel a folyamat is jelentősen felgyorsulna, várhatóan ugyanis az első olvasat vitájában csak az adott bizottság tagjai szólalhatnának meg, és a vita hosszát is lerövidíthetné a koalíció. Ezt az elképzelést erősítette meg Robert Fico kormányfő az egyik múlt heti tévévitában. 

„Mi lenne, ha azt mondanánk, hogy a törvényt a bizottságban kell előbb elfogadni, majd közvetlenül a második és a harmadik olvasat következne”

 – mondta Fico a Ta3 hírtelevízióban.

Az ellenzék lefegyverzése? 

Az ellenzék szerint ezzel a javaslattal a koalíció egy fontos eszközt venne ki a kezükből: nem mutathatnák be nyilvánosan, a plénumban saját javaslataikat, illetve nem hívhatnák fel a figyelmet első olvasatban a koalíció szerintük káros törvényjavaslataira. Mivel minden parlamenti bizottságban kormánypárti többség van, ráadásul a legtöbb bizottsági elnök is kormánypárti, ezért nem lenne gond az ellenzéki törvények elutasításával illetve a kormány és a koalíciós képviselők javaslatainak továbbjuttatásával. A koalíció nem titkolt célja ugyanis a törvényhozás munkájának „hatékonyabbá” tétele, jelenleg ugyanis mintegy 140 – jobbára ellenzéki – javaslatot tol maga előtt a parlament, amely az elmúlt hónapokban gyűltek össze. Van olyan javaslat, amit egy évvel ezelőtt terjesztettek be, de még el sem kezdték a tárgyalását. 

Grendel Gábor (Slovensko-frakció) parlamenti képviselő szerint várható volt egy ilyen törvénymódosítás a koalíció részéről. „A mi frakciónk nem is vett részt a házszabály módosításának kidolgozásában, mert sejtettük, hogy vissza fognak élni az ellenzéki részvétellel” – mondta lapunknak a képviselő. Habár a módosítás szövege egyelőre nem ismert, de szerinte most ez várható. 

„Azzal fognak érvelni, hogy elfogadtak néhány ellenzéki javaslatot is, de a saját javaslataikkal korlátozni fogják képviselők, elsősorban az ellenzéki képviselők jogait”

 – mondta Grendel. A törvénytervezetek vitájába általában csak az ellenzéki képviselők kapcsolódnak be. 

Szerinte a tervezetek első olvasata ráadásul egykonkrét bizottságban, az alkotmányjogiban történne. Ennek mindössze 11 tagja van, 6 koalíciós és 5 ellenzéki. Ugyan a koalíciós többség általában a plénumban is leállítja az ellenzéki javaslatok vitáját már az első olvasatban, de ott nagyobb nyilvánosság előtt zajlik a vita, és a koalíciós többség biztosítása is nehezebb, mivel jelenleg mr csak 78 képviselőre számíthat biztosan a koalíció, sőt, néha a többséget sem sikerül biztosítani. 

„Most sem jutnak a második olvasatba az ellenzék javaslatai, de legalább a plénumban elmondhatjuk elképzeléseinket” 

– magyarázta Grendel.

Hasonló állásponton van a Progresszív Szlovákia is. 

„Azt a javaslatot, hogy a törvények első olvasata csak a bizottságokban folyjon, az ellenzék elhallgattatásának és a parlamenti vita korlátozásának tartjuk”

 – válaszolta lapunknak a párt. Szerintük ilyen javaslat nem merült fel abban a parlamenti munkacsoportban sem, amelynek a házszabály módosításait kell előkészítenie. 

Törvénygyár lesz a parlament?

A PS szerint egy ilyen módosítás „törvénygyárrá” alakítaná a parlamentet. 

„A gyakorlatban egy ilyen változás a törvények még gyorsabb elfogadását jelentené – olyan törvényekét, amelyek gyakran drámaian megváltoztatják az állam jellegét –, még kevesebb teret adna az érdemi és szakmai vitának, és még nagyobb mértékben korlátozná az ellenzék jogait”

 – véli a PS. Ráadásul úgy látják, hogy a koalíciós képviselők ma sem kapcsolódnak be aktívan a bizottságok munkájába. De azt is furcsának tartják, hogy a parlamenti munka meghatározó szabályrendszerének átalakításár a koalíció teljesen titkosan kezeli. „A koalíciós képviselők eddigi nyilatkozataiból az sem derül ki, hogyan működne ez a mechanizmus a gyakorlatban. Úgy tűnik, hogy maguk sem látják ezt teljesen tisztán” – állítja a PS. 

De mit mond a Hlas? 

A koalíció egyelőre nem egységes, a Smer és az SNS javaslatát egyelőre nem támogatja a Hlas. Róbert Puci frakcióvezető a Sme napilapnak kijelentette, hogy csak olyan javaslatot támogatnak, ami a házszabályt előkészítő munkacsoportban született. A Hlas szerint olyan radikális változást nem fognak támogatni, mint amilyenről Andrej Danko, az SNS elnöke és Robert Fico beszélt. 

Lex Matovič készül?

A koalíciós másik indoka a házszabály módosítására, hogy „megrendszabályozzák” a parlamentből „cirkuszt csináló” képviselőket. Ők természetesen elsősorban ellenzéki képviselőkre, mindenekelőtt Igor Matovičra vagy Jozef Pročkóra gondolnak. Grendel szerint azonban erre már most is ad lehetőséget a házszabály. 

„Az ülésvezetőnek most is megvannak az eszközei a képviselők lecsillapítására, ha eldurvulna a vita”

 – mondta Grendel, aki az előző választási ciklusban maga is a parlament alelnöke volt, vagyis gyakran vezette a plénum üléseit. A második felszólítás után ugyanis az ülésvezető akár rendőri segítséggel is kivezettetheti a képviselőt, ha az nem reagál a figyelmeztetésre. Nem kizárt, hogy a koalíció pénzbírságot vagy fizetésmegvonást is bevezetne a „rendetlenkedő” képviselők számára. 

A magyar Országgyűlés a minta? 

A parlamenti munka „felgyorsításának” koalíciós terve nagyon hasonlít a magyar Országgyűlés jelenlegi szabályaira. A törvénytervezeteket ott nagyobbrészt a parlamenti bizottságokban vitatják meg. A törvénytervezetet is egy – kormánypárti többségű – bizottság veszi napirendre, és el is utasíthatja azt. 

Majd a részletes vita is a parlamenti szakbizottságokban zajlik, ezt a törvényalkotási bizottság egy összegző jelentésében foglalja össze. 

A kormánypárt nem egyszer a törvényalkotási bizottságban “csempész be” nagyobb terjedelmű módosításokat az adott törvénytevezetbe. A plénum csak a bizottságokban megszületett jelentést vitatja meg, amely tartalmazza az esetleges módosítójavaslatokat is. A képviselők az összegző módosításról, majd a törvényjavaslat egészéről szavaznak, vagyis csak két szavazás van, míg a szlovák parlamentben három olvasatban kell elfogadni minden törvényt.