Több mint 140 ezer külföldi dolgozik Szlovákiában, a többségük ukrán, de sokan vannak Nepálból is

A munkaügyi hivatal legfrissebb, tavaly novemberi adatai szerint az országos munkanélküliség 3,88 százalék volt, ami 141 ezer olyan munkanélkülit jelent, akik azonnal munkába tudnának lépni. Ezzel szemben ugyancsak tavaly novemberben az országban több mint 140 ezer külföldi munkavállaló dolgozott, többségük ráadásul nem uniós tagállamból érkezett. Vagyis azt látjuk, hogyha mindenki munkába állna, aki tud, akkor sem tudnánk kiváltani a külföldi munkaerőt. Ez a gyakorlatban egyébként sem működne, mert a külföldiek általában nem ott dolgoznak, ahol a szlovákiai munkanélküliek élnek, illetve nem olyan területen vállalnak munkát, amit a szlovák munkanélküliek el tudnának vagy el akarnának látni. 

Sok a magyarországi munkavállaló is 

A hivatalos statisztika szerint a külföldi munkavállalók többsége, 108 ezer ember unión kívüli országból érkezett, csak 33 ezren jöttek valamelyik uniós tagállamból. Az országban az uniós állampolgárok szabadon vállalhatnak munkát, esetükben csak bejelentési kötelezettsége van a munkaadónak. 

Az EU-ból érkező munkavállalók közül a legtöbben – 7353-an – cseh állampolgárok, de sok román (6961) és magyar állampolgár (6441) is van köztük. 

Sorrendben a lengyelek (2047), a bolgárok (2030), az olaszok (1361) és a horvátok (1152) következnek. A többi tagállamból ezernél kevesebb munkavállaló dolgozik az országban.

Sok az indiai és a nepáli is 

Tavaly novemberben az uniós állampolgároknál sokkal többen, pontosan 108 721-an dolgoztak Szlovákiában olyanok, akik nem az EU-ból érkeztek. A harmadik országból érkezők vagy munkavállalási engedéllyel dolgoznak, vagy csak bejelentőlappal. Ez utóbbi abban az esetben lehetséges, ha a munkavállaló állandó szlovákiai lakhellyel rendelkezik, jóváhagyták menedékkérelmét, esetleg a házastársa szlovák vagy más uniós állampolgársággal rendelkezik. A legtöbben betanított munkásként, szalag mellett dolgoznak, vagy képzetlen segédmunkásként találtak munkát maguknak. Ebbe a két kategóriába tartozik 66 ezer nem uniós munkavállaló. 

Az országban az ukrán vendégmunkások vannak legtöbben, összesen több mint 52 ezren dolgoztak a munkaügyi hivatal adatai alapján. 

A második helyen is egy európai ország áll: tavaly novemberben 9685 szerb állampolgár dolgozott az országban. A harmadik helyen azonban egy sokkal távolabbi ország áll: az indiai munkavállalók száma is meghaladta a 9 ezret.

Dolgozik azonban az országban közel 5 ezer üzbegisztáni, több mint háromezer Fülöp-szigeteki, mintegy 2700 vietnámi munkavállaló, és Nepálból is több mint 2700-an érkeztek.

A külföldiek elsősorban nyugaton dolgoznak 

A külföldiek megoszlása egyáltalán nem egyenletes, a legtöbben a nyugati megyékben dolgoznak. 

Az 5 nyugati megyében több mint 125 ezer külföldi munkavállaló dolgozik, ennek a fele, mintegy 62 ezer személy Pozsony megyében talált magának állást. 

Pozsonyban egyébként összesen 13 433 munkanélkülit tartanak nyilván, vagyis a számuk alig több mint ötöde a külföldi munkavállalókénak. 

Pozsonyt Nagyszombat megye követi több mint 22 ezer külföldivel, majd Nyitra megye jön csaknem 20 ezerrel. Zsolna és Trencsén megyében is meghaladja a külföldi munkavállalók száma a 10 ezret. A két keleti megyében Besztercebánya megyében átlagosan 5 ezer körül mozog a külföldi munkavállók száma, Kassa megyében viszont a létszámuk meghaladja a 6 ezret. 

Kellenek a külföldiek, de idén több lehet a feketemunka

Az Szlovákiai Személyzeti Ügynökségek Szövetségének (APAS) szakértői szerint a külföldi munkaerő alkalmazása a hazai munkaerőhiány kezelésének elengedhetetlen része marad, de ennek sok a gyakorlati akadálya. 

„Negatívum a lassuló adminisztráció. A gyakorlatban ez hosszabb várakozást jelent a munkavállalókra, nagyobb leállási kockázatot és kisebb rugalmasságot egy olyan időszakban, amikor éppen a gyorsaság a döntő”

 – hangsúlyozza Vladimír Jančo, a Transfer személyzeti ügynökség munkatársa. 

A lassú ügyintézés miatt Zuzana Rumiz, az APAS elnöke szerint fennáll a veszélye annak, hogy egyes munkaadók az illegális munkaközvetítőkön keresztül keresnek majd munkaerőt. Hozzátette: minél bonyolultabbak a legális foglalkoztatás, különösen a külföldiek alkalmazásának jogi és adminisztratív feltételei, annál nagyobb tér nyílik az átláthatatlan, „szürke” ügynökségi praktikák előtt.