Több ezer menekültgyerek nem jár iskolába – három év után jön csak a tankötelezettség

Több ezer ukrán gyerek érkezett Szlovákiába 2022 tavaszán, a háború kitörése után. A gyors iskolai beilleszkedésük akkor főként az önkormányzatoknak, iskolavezetőknek és civil szervezeteknek volt köszönhető. Az állam viszont három és fél évvel később, csak 2025 szeptemberétől vezeti be számukra a tankötelezettséget. Összehasonlításképp: Csehország már fél év után, 2022 szeptemberében megtette ugyanezt.

Az NKÚ szerint nálunk hiányzik az átfogó stratégia: 

nincsenek egyértelműen meghatározott eljárások a kiskorú külföldiek oktatására, amelyek nemcsak az iskoláknak, hanem elsősorban maguknak a gyerekeknek nyújthatnának segítséget.

76 millió ment a plusz kiadásokra

A szlovák oktatási minisztérium 2022 és 2024 között 76,6 millió eurót különített el az ukrán menekültgyerekek oktatására. Ennek több mint 90 százalékát EU-s forrásokból fedezték. Az összeg viszont csak lassan és nehézkesen jutott el az iskolákhoz: az első támogatások csak fél év után, 2022 szeptemberében érkeztek meg. A következő években a naptári év elején rendszeresen megkéstek a finanszírozások, állítja az NKÚ.

A pedagógusok támogatása viszont az idő előrehaladtával folyamatosan javult. A számvevőszék anonim felmérése – amelyre közel 380 alapiskola válaszolt – szerint a tanintézményekben pozitívan értékelték azt, hogy 2022 márciusában létrehoztak egy külön weboldalt, ahol oktatási segédanyagokat tettek közzé.

Nem tudjuk, hányan vannak

Az állam nem rendelkezik pontos adatokkal arról, hány ukrán gyermek él jelenleg Szlovákiában, és közülük hányan nem járnak iskolába.

Hiszen azt nyilvántartásba vették (és veszik), hány gyerek tanul ténylegesen az iskolákban, ugyanakkor hiányoztak az adatok azokról, akik nem részesültek oktatásban, vagy azokról, akik az ukrán rendszer szerint távoktatásban vettek részt.

Az állam ugyan rendelkezett adatokkal arról, hány ukrán lépte át a határt a háború miatt, de nem tudta – és máig sem tudja –, hányan maradtak az ország területén, főként a schengeni övezeten belüli szabad mozgás miatt.

Az Oktatáspolitikai Intézet (IVP) 2024-es elemzése szerint 2023 szeptemberének végén 15 103 ukrán menekült gyermek tartózkodott Szlovákia területén 3–16 éves kor között. Az intézet úgy becsülte, hogy ezek több mint egynegyede nem vett részt semmilyen formális oktatásban.

Ez azt jelenti: 

több ezer gyerek kimarad az oktatásból, ami számos kockázattal jár.

Elbaltázott lehetőség?

Nemcsak az emberi jogokat tekintve van jelentősége annak, hogy milyen mértékben tudjuk egy etnikai csoport tagjait integrálni a társadalomba, hanem gazdasági vonatkozásai is vannak a kérdésnek. Szakképzett munkaerőre szükségünk van, legyen az bármilyen nemzetiségű, bőrszínű vagy vallású személy – ebben pedig éppen az oktatásé a főszerep.

Az Állami Számvevőszék elemzői úgy vélik:

ahogyan Szlovákia egyelőre nem tudja teljes mértékben kihasználni az érkező felnőtt bevándorlók gazdasági potenciálját, úgy tétován tesz rendszerszintű lépéseket gyermekeik oktatása terén is.

„Egyre világosabban látszik, hogy egyes gyerekek kimaradnak a szlovák oktatási rendszerből. Ez elszigetelődéshez, kirekesztéshez, a nyelvtudás hiánya miatt a munkaerőpiacon való elhelyezkedés korlátozottságához, szegénységhez és más társadalmi kockázatokhoz vezethet. Az aktív hozzáállás és a tankötelezettség biztosítása a megoldás, amellyel kihasználhatjuk a gyerekekben rejlő potenciált, és ez az állam érdeke is” – hangsúlyozta Jaroslav Ivančo, az NKÚ alelnöke. 

Nyelvóra – még papíron is kevés

Nyelvi képzésekre 1,8 millió eurót különítettek el. Ezek a kurzusok viszont többnyire tanítás után zajlottak, és olyan oktatókkal, akik nem rendelkeztek képesítéssel a szlovák mint idegen nyelv oktatására.

Érdemes megjegyezni, hogy a felsőoktatásnak fokozott migráció nélkül is nagyobb figyelmet kellene fordítania az idegen nyelvi szlováktanárok képzésére országunkban – a több mint 460 ezer magyar anyanyelvű lakos erre éppen elég okot szolgáltat.

Ráadásul a nyelvkurzusok száma folyamtosan csökken: 2022-ben még az iskolák 56%-a szervezett ilyeneket, 2024-re ez az arány 22%-ra csökkent. 

Miközben Ivančo is kijelenti, hogy az ukrán gyerekek beilleszkedésében 

„a legnagyobb akadály ma és a jövőben is a nyelvi korlát.”

Mit tanácsolnak?

Az ellenőrök szerint a legnagyobb probléma, hogy nincs átfogó stratégia a külföldi gyerekek oktatására, különösen válsághelyzetekben. A minisztériumok és az önkormányzatok között nincs kellő információcsere – így az 5–16 éves gyerekek mozgása, státusza követhetetlen.

Az Állami Számvevőszék ezért azt javasolja:

• az oktatási minisztérium dolgozzon ki hosszú távú koncepciót,
• a kormány hozzon létre törvényi alapot, hogy azonosítani lehessen a tanköteles korú külföldi gyerekeket az országban,
• az Európai Bizottság pedig hozzon létre egy közös nyilvántartást azokról a menekültgyerekekről, akik beléptek a schengeni térségbe.