Taraba elolvadt a napon – jégszoborral üzentek az aktivisták a miniszternek

A minisztérium épülete elé húzott, 400 kilogrammos „alkotást”, melynek kezébe egy „Klimatická kríza neexistuje” („A klímaválság nem létezik”) feliratú táblát adtak, hagyták elolvadni a 37 fokos hőségben.

A természetvédők egyebek mellett azt vetik a miniszter szemére, hogy tétlensége révén nem védi meg a legsebezhetőbbeket – az időseket, gyerekeket, krónikus betegeket, de például a hajléktalanokat sem – az extrém hőségtől. Emlékeztetnek, hogy csak az iskolai szünet első két napján (június 30. és július 1.) a mentőket 170 alkalommal riasztották hőguta és hőség okozta rosszullétek miatt Szlovákiában.

„Az a meleg, amit ma tapasztalunk, nem számít átlagosnak nyáron sem – ez a mélyülő klímaválság egyértelmű következménye. Csak Pozsonyban 4,5 Celsius-fokkal nőtt az éves átlaghőmérséklet 1965 és 2024 között. Hasonló a helyzet Szlovákia összes mérőállomásán. Az ország gyorsan melegszik, mi pedig nem akarunk elolvadni, mint ez a szobor” – fogalmazott Dorota Osvaldová, a Greenpeace Szlovákia munkatársa. 

Melegrekord a Tátrában is, kiszáradó víztározó, elapadt kutak

A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) nemrég arról számolt be a közösségi hálón, hogy Nyugat- és Közép-Szlovákia déli részein, valamint a Kassa megye nyugati részén helyenként 36–37 °C-ot mértek, de a napi csúcs még ennél is magasabb lehet 1-3 fokkal. 

Rendkívüli hőség van a Tátra térségében is: a Kő-pataki-tó meteorológiai állomásán csaknem 27 °C-ot mértek, ami az operatív adatok szerint abszolút rekord ezen az állomáson. Nagy valószínűséggel más mérőállomásokon is megdőlnek a korábbi rekordok

– írják a meteorológusok. Az ország területének mintegy egynegyed részén a legmagasabb, harmadfokú hőségriasztás van érvényben. 

Közben öt Domasa környéki község rendkívüli állapotot hirdetett az extrém hosszan tartó aszály, a magas hőmérsékletek, valamint a Nagy-Domasa víztározó vízszintjének jelentős apadása miatt – számolt be róla a TASR hírügynökség. 

Az önkormányzatok szerint a vízszint csökkenése az illetékes állami szervek felelőtlen hozzáállásának következménye, ami környezeti katasztrófához és az egészség veszélyeztetéséhez is vezethet. Felhívják a figyelmet a kutak kiszáradására, a halpusztulás veszélyére a Nagy-Domasa víztározóban és a gát alatti szakaszon, valamint a szennyvízkezelés nehézségeire is.

Taraba úgy tesz, mintha nem lenne klímaválság

A természetvédők a csütörtöki akciójukkal arra akartak rámutatni, hogy a brutális hőség és szárazság sem sarkallja cselekvésre a minisztert: 

ahelyett, hogy megoldásokat keresne, ignorálja a klímaválságot, sőt, aktívan aláássa az EU megoldási javaslatait is, például azáltal, hogy gyengíteni igyekszik az az Európai Zöld Megállapodást (Green Deal), amely éppen az emberek védelmét szolgálná a szélsőséges időjárási jelenségekkel szemben.

A Greenpeace ismét sürgette a klímatörvény elfogadását – amely egyébként a kormányprogramban is szerepel –, egy aktuális és minőségi alkalmazkodási terv kidolgozását, valamint azt, hogy a környezetvédelmi tárca a gazdasági minisztériummal együttműködve támogassa a megújuló energiaforrások telepítését és az energiaközösségek létrehozását. 

Arra, hogy továbbra is késik a klímatörvény elfogadása, májusban az Állami Számvevőszék (NKÚ) is rámutatott. A hivatal szerint ebben a jogszabályban kellene rögzíteni az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó egyértelmű kötelezettségeket és célokat, illetve a szankciós mechanizmusokat és a klímaadaptációs intézkedéseket is.

Megújulók nem, tarvágás igen

A környezetvédelmi minisztérium az NKÚ megállapításaira úgy reagált, hogy az intézmény célja Szlovákiára erőltetni a Green Dealt olyan formában, amely tönkretenné az ipart, a versenyképességet és az emberek jólétét. Nemrég pedig arról beszélt, hogy a zöld gazdaság csődöt mondott, a megújuló energiaforrásokat képtelenségeknek nevezte, és hangsúlyozta, hogy nem támogatja a szélerőművek telepítését.

A zöldek szerint a miniszternek a szlovákiai erdők védelmére is gondot kellene fordítania, mivel ezek szénmegkötőként működnek, és jelentős szerepet játszanak a kibocsátások csökkentésében. 

Ahelyett, hogy sok területen folytatódik az intenzív fakitermelés, a természetközeli erdőgazdálkodásra kellene helyezni a hangsúlyt például a tarvágások tiltása, a szelektív fakitermelés által. 

„Fontos lenne a fafajösszetétel megváltoztatása is – az aszályra érzékeny fajokat (pl. síkvidéki lucfenyőt) szárazságtűrőbb fajokkal kellene helyettesíteni, amelyek jobban ellenállnak a hőhullámoknak és szárazságnak” – zárta gondolatait Osvaldová.

Taraba: a Greenpeace máshol tiltakozzon

A környezetvédelmi minisztérium a TASR hírügynökségnek küldött reakciójában azt javasolta a Greenpeace Szlovákiának, hogy elsősorban a világ legnagyobb gazdaságaival rendelkező országokban tiltakozzon, mivel ezek a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátók és légszennyezők. A tárca hangsúlyozza, hogy Szlovákia nem okozta a klímaválságot, és megváltoztatni sem tudja azt.  

A Greenpeace tevékenységei régóta elszakadtak a társadalmi-gazdasági és környezeti valóságtól

 – fogalmazott a minisztérium kommunikációs osztálya, amely a zöld szervezet mostani akcióját megtévesztőnek és pusztán médiavisszhangot kereső lépésnek nevezte.

A minisztérium egyúttal kiemelte, hogy Tomáš Taraba vezetése alatt történelmi mértékű beruházások valósulnak meg a vízvédelem, vízmegtartó intézkedések és a természetvédelem területén. Felhívta a figyelmet, hogy csak az elmúlt év során 750 millió euró értékben kötöttek szerződéseket uniós forrásokra.

Az Európai Bizottság legfrissebb éves jelentése Szlovákiáról cáfolja a tárca állításait, és éppen a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelmét célzó beruházások alulfinanszírozottságára hívja fel a figyelmet. Ennek oka részben az, hogy a jelenlegi kormány korlátozta az uniós források természetvédelmi célokra való felhasználását, és leállította az ilyen projektek nemzeti társfinanszírozását is. Ami pedig a vízgazdálkosást illeti, az EB jelentése kiemeli, hogy Szlovákiának az új víztározók építése helyett a vízi ökoszisztémák állapotának javítására, az áradásokkal, valamint az aszályokkal szembeni ellenálló képesség növelésére és a folyórevitalizációs projektekre kellene helyeznie a hangsúlyt.