Szükséges szakmai szempontok

A köztisztviselői törvény szerint az összes állami hivatal vezetőjét újra ki kell nevezni, éspedig szakmai kritériumok alapján. E célból jött létre a köztisztviselői hivatal – élére Ľubomír Plai került. Kvarda Józseffel, a Magyar Koalíció Pártja közigazgatási tanácsának elnökével egyebek mellett a járási elöljáró-helyettesekről beszélgettünk.

„A magyar párton kívül senki nem foglalkozott azzal, mi lesz a politikailag delegált járási tisztségviselőkkel.” Somogyi Tibor felvétele1998-ban a járási elöljárókat és helyetteseiket az összes párt politikailag ültette funkciójukba. Most mi lesz ezekkel az emberekkel? Az MKP hogyan próbálja orvosolni a problémát?

A kérdést a Ľubomír Plai vezette központi hivatalnak kell megoldania, és Plai megígérte Csáky Pálnak, hogy helyettese az MKP-ból kerülhet ki. Azonban a mai napig ilyen helyettes nincs, azaz lényegében nincs is kivel ezt megbeszélni. A magyar párton kívül egyébként senki nem foglalkozott azzal, mi lesz a politikailag delegált járási tisztségviselőkkel. Sok helyen időközben magától megoldódott a probléma, mert egy-egy elöljáró-helyettesre rábízták valamelyik osztály irányítását, így a törvény szerint most már szakmailag folytathatja a munkát. Azokkal van gond, akikre nem bíztak valamilyen szakterületet.

Ha nem volt konkrét feladatuk, akkor ezek az emberek valójában mit csináltak eddig?

Hát azért a járási hivatalon belül felügyeltek bizonyos területet, csak nem kaptak konkrét szakosztályt. Általánosan, politikailag igazgatták a dolgokat, akárcsak a minisztériumokban az államtitkár. Az egyes tárcáknál is vannak olyan államtitkárok, akiknek konkrét feladatuk van, és vannak, akik bizonyos területeket politikailag felügyelnek. Próbáltam a koalíciós partnerekkel is megértetni, hogy nem lehet csak úgy az utcára dobni ezeket az embereket, mert 1998-ban nem ezt ígértük nekik. Figyelmeztetésemre hajlandók voltak felkeresni a jogszabályt előterjesztő Peter Magvaši minisztert, aki azzal nyugtatgatott bennünket, hogy a köztisztviselői törvény szerint a járási elöljáróknak és helyetteseiknek két év átmeneti idő áll rendelkezésükre, mely alatt vizsgát tehetnek, és kérhetik magukat valamilyen köztisztviselői vagy közalkalmazotti funkcióba. Csakhogy a munkaügyi miniszter azt elhallgatta, hogy ez csak azokra a helyettesekre vonatkozik, akik osztályvezetők is egyben.

És mi lesz az elöljárókkal?

Az új törvény alapján megmaradt a politikai elöljárói funkció, ezenkívül a járási hivatalnak van egy vezetője, aki nem felel meg a jelenlegi elöljáró-helyettesnek. A belügyminisztérium azt szorgalmazza, hogy nevezzék ki járási hivatalvezetőnek az eddigi szervezési osztály főnökét, aki a legtöbb helyen baloldali. Ez a megoldás azért nem jó, mert a hivatalt valójában a hivatalvezető irányítja majd, az elöljáró csak politikailag felügyeli. Vagyis az elképzelés szerint az eddigi helyetteseket kirúghatják, bár az elöljárón sok múlik majd, mert ő javaslatot tehet Plai úrnak a hivatalvezető személyére, és akár valamelyik osztályvezetőjét is ő javasolhatná. A problémánk az, hogy ahol magyar elöljáró van, ott a két helyettes nem MKP-s. Most tulajdonképpen minden Plain múlik, és itt vagyunk gondban, mert Csáky úr megígérte: közbenjár, hogy Plai helyettese a miénk lesz. És egyelőre nem tudunk kihez fordulni, mert akit befolyásolni tudnánk a kinevezés ügyében, az Plai helyettese, viszont az ő esetében a mai napig nincs előrelépés... És az elöljáróink gondban vannak; például a lévai elöljáró hívott, hogy nincs olyan ember, akit javasolhatna hivatalvezetőnek. Korábban kellett volna arra gondolni, hogy legalább egy osztályvezetőnk legyen ott. Csak hát ez senkinek sem jutott az eszébe.

Hány emberről van szó?

Tizenöt járás érint bennünket. Hét helyen a főnök MKP-s, öt járásban vannak helyetteseink, ott nincs is gond. Két kerületi elöljáró-helyettesünk volt; egyikük, Múdra Rozália elment, Pallya Gábor pedig kapott valamilyen szakterületet. Tehát nálunk kevés embert érint, de a politikai felelősséget értük is vállalni kell. A többi pártban súlyosabb a helyzet, hiszen 79 járás van, legkevesebb 160 emberről van szó, ebből öt MKP-s, és állítólag Plai úr már felszólította a járási elöljárókat, hogy tegyenek javaslatot a hivatalvezető személyére. Most már csak abban lehet bízni, hogy a politikailag kinevezett Plai szakmailag és objektíven bírálja el a javaslatokat.

Ön bírálta a készülő összeférhetetlenségi törvényt, sőt, azt a polgármesterek elleni bosszúhadjáratnak minősítette. Miért?

Az alkotmányjogi bizottságban minden politikai egyeztetés nélkül született egy olyan képviselői indítvány, melyet később valamennyi frakcióból aláírattak valakivel. A javaslat szerint a polgármester nem lehet képviselő a megyei és országos parlamentben. A Szlovákiai Városok és Falvak Társulásában tudják, hogy eddig az összes önkormányzati jellegű – költségvetéssel, hatáskörökkel kapcsolatos – problémát csak úgy lehetett orvosolni, hogy a társulás tagjai és a polgármesterek közül néhányan parlamenti képviselőként segíthettek. Szlovákiában megindult egy visszafordíthatatlan decentralizációs folyamat, és a politikai pártok megijedtek, hogy ezentúl központilag már nem lehet a helyi ügyekbe beleszólni, ezért mintha szándékosan akarnák kizárni a parlamentből a polgármestereket. A jogszabály szerint gyakorlatilag a helyi képviselő-testületbe is csak munkanélküliek kerülhetnének, és ez a minőség rovására mehet.

Az alkotmányjogi bizottságnak magyar tagjai is vannak.

Igen ám, csakhogy egyetlen pártban sem született olyan politikai határozat, mely szerint a polgármestereket ki kell üldözni a parlamentből.

Ezek szerint az MKP sem hagyta ezt jóvá, két képviselője mégis aláírta a javaslatot.

A mai napig nem derült ki, miért. Pedig az aláírás előtt figyelmeztettem őket, hogy ilyen politikai döntés nincs a pártban. Ha lenne, akkor ezzel nem lenne gond, ahogyan az sem okoz problémát, hogy három közlegitimitású funkciót nem lehet egy kézbe tömöríteni.

Elnézést, de most saját maga ellen beszél, hiszen önnek kettőnél több funkciója van...

Hol van nekem három funkcióm? Azt csak önök gondolják. Nem tudom, honnan veszik. Polgármester és parlamenti képviselő vagyok. A megyei önkormányzatban nem töltök be semmilyen posztot. Az említett kettőn kívül nincs más közlegitimitással bíró funkcióm. Vannak köztünk tényleg olyanok, akiknek legalább három ilyen funkciójuk van, de én nem tartozom közéjük. A közlegitimitású funkció nem olyan, mint például a sportelnök...

Ezek szerint ha most nem szerepel is az elnökség által kiválasztott 15 képviselőjelölt között, regionális jelöltként még felkerülhet a listára. Jelölteti magát?

Igen, és a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának támogatását is élvezem.