Szükség van a legeltetésre

Berzéte. Valótlan a nemzeti park ellenzőinek az az állítása, hogy tilos juhokat legeltetni a Szlovák Karszt területén – nyilatkozta lapunknak Mikuláš Rozložník, a Szlovák Karszt Nemzeti Park igazgatója. A tájékoztatás szerint, egyes védett, ritka növények fennmaradása érdekében egyenesen kívánatos a legeltetés. A földműves szövetkezetek fokozatos leépülése miatt azonban egyre kevesebb állatot tartanak a karszt fennsíkjain található települések lakói, ami miatt kezdenek elbozótosodni a füves rétek.

A örvény szerint a nemzeti parkok területe harmadfokú védettséget élvez. Az állattartók számára ez azt jelenti, hogy tevékenységük megkezdése előtt véleményeztetniük kell terveiket a nemzeti park igazgatóságával. Erre azért van szükség, hogy környezetbaráttá, környezetkímélővé tegyék az állattartást, nem mindegy ugyanis, hogy a tenyésztő naponta áthelyezi-e a karámot, vagy pedig több napig legeltet ugyanazon a helyen. Az igazgató nem emlékszik olyan esetre, amikor megtiltotta volna az ilyen módon való legeltetést.

A karszt sajátos vízrendszere miatt a nemzeti parknak mintegy 35-40 százalékát az ivóvízvízforrások higiéniai védelmi övezetébe sorolták. Ezekre a zónákra szigorú tiltások is vonatkoznak, amelyeknek a betartatása már nem a nemzeti park dolgozóinak a hatáskörébe tartozik, hanem a járási hivatalok környezetvédelmi osztályának a feladata.

A Szilicei-fennsík magyar községei lakóinak egy csoportja tüntetett és aláírásgyűjtést szervezett április 5-én a Domicai-cseppkőbarlangnál a Szlovák Karszt Nemzeti Park alapkövének letételekor a nemzeti park kialakításáról szóló kormányrendelet visszavonásáért. A tiltakozók érvei között az az állítás is szerepelt, hogy a nemzeti park dolgozói már akkor is megtiltották nekik a legeltetést a fennsíkon, amikor az még csak tájvédelmi körzet volt.