Szlovákiának még két megállapodást kellene aláírnia a Vatikánnal

Pozsony. Még két szerződést kell kötnie Szlovákiának a Vatikánnal. Az egyik, a lelkiismereti szabadságról szóló már majdnem kész, ám néhány hónapja akkora vihart váltott ki, hogy az igazságügyi tárca jobbnak látta pihentetni a dolgot. Ha a dokumentumot jelenlegi formájában jóváhagyná a parlament, aláírása után bárki megtagadhatná – lelkiismeretére hivatkozva – olyasmi elvégzését, ami ellenkezik a katolikus egyház tanításával és erkölcsével. A szövegtervezet néhány foglalkozást is említ: például lelkiismereti okokból az orvos elutasíthatja az abortusz elvégzését, terhességmegelőző tabletták előírását, a művi megtermékenyítést, a sterilizációt, az eutanáziát, a klónozást és bárminemű kísérlet elvégzését. A pedagógusok kijelenthetnék: bizonyos tantárgyakat – például a jógát, a szexuális nevelést – nem hajlandók tanítani, illetve nem óhajtanak használni néhány tankönyvet. A bíróknak vagy jogászoknak nem lenne kötelességük olyan ügyekben részt venni, melyek ellenkeznek lelkiismeretükkel és a katolikus tanítással – például a család és a házasság intézményének fontosságáról. Eszerint a bíró – ha úgy gondolja – nem mondaná ki a válást. A fiúk megtagadhatnák a katonai szolgálatot, és mivel a vasárnap ünnep- és munkaszüneti napnak számít, senkit sem lehetne kötelezni, hogy hétvégeken is dolgozzon. A szerződéstervezet megtiltja a lelkiismereti szabadsággal való visszaélést, azt azonban már nem részletezi, hogyan lehetne ellenőrizni, ki él vissza és ki nem a lelkiismeretével. Hasonló dokumentumot a tizenegy regisztrált egyházzal is aláírna Szlovákia, és minden bizonnyal így lesz ez az egyházak finanszírozásáról szóló szerződés esetében is. Valószínűleg ennek kidolgozása lesz a legkényesebb és legbonyolultabb feladat: egyfajta egészséges egyensúlyt kell találni, hogy az állam mennyire támogassa anyagilag az egyházakat, ami már összefügg azzal az érzékeny témával, hogy az egyházakat mennyire és miképp kell elválasztani az államtól. A vatikáni alapszerződést 2000 decemberében írta alá Szlovákia, és a dokumentum négy utószerződést feltételez. Kettőt, a fegyveres erőkben létesítendő lelkészi szolgálatokról és a hitoktatásról szólót már megkötötték; mindkettőnek volt a 11 regisztrált egyházzal aláírt tükörváltozata. (sza)

Rudolf Chmel holnap figyelmezteti a kormányt a hiányra

Pozsony. A két hiányzó szerződésre Rudolf Chmel kulturális miniszter figyelmeztet abban a jelentésben, melyet holnap terjeszt a kormány elé. Elemzésében arra is rámutat, hogy a papok illetményét nem valorizálták, kezdő fizetésük pedig 5080 korona. Chmel szerint nemcsak a vatikáni utószerződést kell kidolgozni, hanem módosításra szorul az egyházak finanszírozását szabályozó, 1949-ből származó törvény is. Ez már elavult, ráadásul a norma értelmében az államnak kellene térítenie a papok áthelyezésével, étkeztetésével járó és utazási költségeket, a valóságban azonban csak bérüket és a püspöki hivatalok fenntartási költségeinek egy részét fedezi. A kulturális tárca még az előző megbízatási időszakban elkezdett dolgozni a törvénymódosításon. Született egy megállapodás, mely szerint az állam és az egyház az egyenlőség elve szerint viszonyul egymáshoz, és az egyházak egymás között sem kényszeríthetik az akaratukat a másikra, a finanszírozás terén pedig az állam a kisebb egyházakat pozitív megkülönböztetésben részesíti, tehát a nagyobb egyházaknál fajlagosan több lelkészre kapnak támogatást. A kormány a törvénymódosítást 2002. április 17-én jóváhagyta, ám a parlament azóta sem fogadta el. (sz-a)