Szlovákiának és az autósoknak sem jó hír az iráni konfliktus fokozódása

A közel-keleti háború június 13-án robbant ki, miután Izrael rakétatámadásokat intézett Irán katonai és nukleáris létesítményei ellen. A kölcsönös rakéta- és dróntámadások dinamikája vasárnap hajnalban megváltozott, mikor az Egyesült Államok is belépett a konfliktusba: az USA három iráni létesítményt bombázott, köztük azt a Fordóban található hegymélyi bázist, ahol kulcsfontosságú urándúsítási tevékenység folyt – és kizárólag az amerikai bunkerromboló bombák lehettek képesek arra, hogy kárt okozzanak a komplexumban. A konfliktus egyelőre nem a békés rendezés irányába mutat: Irán megtette az első lépéseket a Hormuzi-szoros lezárása felé, ami kihatással lehet a világ olajáraira.

Szlovákia békét szeretne

Pozsony néhány más környező állammal, például az Izraellel kimondottan jó kapcsolatokat ápoló Magyarországgal és Csehországgal ellentétben kevésbé bizonyul aktív szereplőnek a Közel-Keleten. A szovákiai politikusok első reakciói az amerikai támadásra is ennek fényében a béke fontosságára hívják fel a figyelmet és a konfliktus globális kiterjedésétől tartanak.

Peter Pellegrini államfő az iráni-izraeli háború és az ukrajnai orosz katonai invázió kapcsán is arra hívta fel a figyelmet, fontos, hogy a felek tárgyalóasztalhoz üljenek (miközben az iráni válság kapcsán minimálisnak tűnik az esély a közeljövőben folytatott megbeszélésekre).

Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter a Hlas nevében a gyors, diplomatikus megoldás fontosságát hangsúlyozta, csakúgy, mint Richard Raši házelnök. Robert Fico és Andrej Danko nem reagált a konfliktusra, Juraj Blanár (Smer) külügyminiszter pedig közzétett egy békefelhívást a fejlemények kapcsán. Szlovákia egyébként kimondottan aktívnak számít állampolgárai kimenekítésében a régióból, két különjárat is indult Jordániából Pozsonyba, valamint teheráni nagykövetségét is bezárta.

Külön említést érdemel a Smer legönjáróbb tagja, a vállaltan marxista és antikapitalista nézeteiről elhíresült Ľuboš Blaha EP-képviselő, aki „rettentő háborús agresszióként” jellemezte az amerikai támadást és a facebookon kijelentette, az Egyesült Államok megmutatta az igazi arcát, Donald Trump pedig a történelem legnagyobb bűnözői, vagyis Blaha szerint Hitler, Mussolini és George Bush mellé sorolódott be. Sztálint és a többi szovjet/kommunista vezetőt valószínűleg ő nem tartja bűnözőnek.

Következmény: olajárak, terrorizmus

Az izraeli és amerikai támadások a hatékonyságuk pontosságától függően valószínűleg visszavetették az iráni kísérleteket a rezsim saját atombombájának előállítására, de a háború rövid- és hosszú távú hatásai is nagyban érinthetik Szlovákiát.

A legkézenfekvőbb következmény az elszálló olajárakból fakadhat: amennyiben Irán valóban leállítja a Hormuzi-szoroson keresztül zajló olajforgalmat, akkor elzárja a világtól a világpiacra kerülő nyersanyag csaknem 25 százalékát. A bejelentést követően az olaj tőzsdei ára tizenöt százalékkal emelkedett meg, de ez egyelőre a piac idegességének tudható be. Amennyiben valóban megállnak a szállítmányok, radikálisan emelkedhet az üzemanyag ára.

Irán másik ütőkártyája a világkereskedelem szempontjából még fontosabbnak tartott Ádeni-öbölt érinti. A rezsim korábban is kapcsolatot tartott fent a húszi lázadókkal és fegyverszállítmányok, illetve más juttatások révén motiválhatja őket arra, hogy erősítsék fel a térségben folytatott kalóztevékenységüket.

Amennyiben a kereskedelmi teherhajózás még veszélyesebbé válik az Európa ellátása szempontjából is kulcsfontosságú régióban, az további dráguláshoz és piaci bizonytalansághoz vezethet. A Szuezi-csatornát 2021-ben több hónapra eltorlaszoló Ever Given konténerhajó példája is mutatja, mennyire jelentősen függenek a vállalatok, de az Ázsiából rendelő fogyasztók is a tengeri úttól. Elemzők nem zárják ki, hogy Irán a terrorista tevékenységek fokozott szponzorációjával igyekszik visszavágni. Ez azonban valószínűleg csak közvetve érinti Szlovákiát és a régió államait, leginkább a nyugat-európai országok számára jelent fokozott rizikót.