Szlovákiáé az egyik legjobb kisebbségpolitika

Igen, leveleket is kapok tőlük, időnként elmegyek közéjük, és ez egyáltalán nem okoz gondot számomra. Kölcsönösen értjük egymást, értem a problémáikat, hiszen Szlovákia szerves részét képezik. Azok, akikkel kommunikálok, nem valamilyen ortodox, szeparatív politika hívei, hanem a többiekkel egyenrangú állampolgároknak érzik magukat, miközben kiállnak magyarságuk mellett.

Mivel akarja megszólítani a magyar választópolgárokat?

A teljes egyenjogúsággal és egyenlőséggel, a döntéshozás szabadságával, a közéletben való részvétel lehetőségével.

Mi a véleménye a hazai kisebbségek jogállásáról és a jelenlegi kisebbségpolitikáról?

A miénk az egyik legjobb kisebbségpolitika. Évekkel ezelőtt a jelenlegi finn államfő az országról készített jelentésében azt írta: Szlovákia példa lehet a többi európai ország számára a kisebbségpolitika terén.

Hogyan vélekedik az anyanyelvi oktatás fontosságáról és a magyar egyetemről?

Mindenkinek jogában áll anyanyelvén képeznie magát, az országban elég magyar tanítási nyelvű iskola működik. Ami a komáromi egyetemet illeti, szerintem nem volt nélkülözhetetlen, nem hiszem, hogy szükség van rá. Főleg az uniós csatlakozás után azok a polgárok, akik magyarul szeretnének tanulni, Komáromtól néhány kilométerre, bármely magyar egyetemre jelentkezhetnek.

Egyesek szerint azonban az egyetem létrehozásával éppen a magyarok elvándorlását akarták megakadályozni.

Duray Miklós nem ezzel érvelt, és nem hiszem, hogy amit ő mond, az csak az ő véleménye. Ezenkívül olykor elfeledkezünk alkotmányunk azon cikkelyéről, mely szerint az államnak mindent el kell követnie azért, hogy lehetőség nyíljon a nem szlovák nemzetiségű polgárok számára az államnyelv elsajátítására. Nem hiszem, hogy polgártársaink élnek ezzel a lehetőséggel.

Ez az ő problémájuk. Ha saját régiójukban nem találnak munkát, máshol pedig a szlováknyelv-tudás hiánya miatt nem alkalmazzák őket, az mindenkinek a magánügye, csak önmagukat korlátozzák...

Ezzel egyetértek. A kisebbségek és a többségi nemzet közötti félreértéseknek, konfliktusoknak főleg a politikusok az okozói.

Felmerült, hogy a húszszázalékos kisebbségi nyelvhasználati küszöböt tízre kellene csökkenteni. Elnökként aláírna ilyen törvényt?

Törvényeink 20 százalékról szólnak, és máshol a világon is ez így van.

Vagyis nem támogatná a csökkentést?

Nem arról van szó, én támogatnám-e, hanem kérdéses, indokolt-e a változtatás. Szerintem a 20 százalék is elégséges. De ha a parlament így döntene, tiszteletben tartanám. Ám hangsúlyozom, a jelenlegi küszöb szerintem megfelelő.

Elemzők szerint a Smer csak azért támogatja önt, hogy gyengítsék a HZDS elnökét. Mi erről a véleménye?

Nincs szükség Vladimír Mečiart gyengítésére. Nem azért pályázom meg az államfői széket, hogy a HZDS elnökét gyengítsem, hanem hogy sikerrel járjak.

Robert Fico a közelmúltban kijelentette: sem önnel, sem Mečiarral nem ülne egy kormányban, nem lát önök között különbséget. Fico elnézést kért öntől?

A média elferdítette a dolgot, ez nem így volt. Fico ezt Mečiar egyik konkrét kijelentésével kapcsolatban mondta, amikor én kiálltam Mečiar mellett. Egyébként nekem Ficóval kezdettől jó a kapcsolatom, végső soron ő a diákom.

Nemcsak a Smer elnöke, hanem politológusok is többször rámutattak: nincs sok különbség ön és Mečiar között, hiszen ön évekig oszlopos tagja volt a HZDS-nek, és mindenben, amiért a mozgalmat bírálták, külföldön elutasították, támogatta a pártot és elnökét. Gondoljunk a Gaulieder-ügyre, a privatizációkra, a hírhedt parlamenti éjszakára...

Egyetlen szolid és az objektív tényeket, körülményeket figyelembe vevő politológus sem állíthatja, hogy olyan vagyok, mint Mečiar. Ellenkezőleg: én voltam az, aki sokszor vitába szállt vele, végül ezért is távoztam a pártból...

...mintegy tízévnyi együttműködés, párttagság után...

Nem úgy kell felfogni, hogy tíz év alatt nem történt semmi. A párt is él, tíz év alatt a mozgalomban több probléma felmerült, melyeket megpróbált orvosolni, és éppen ezek kapcsán sajátságos volt az én pozícióm. Nem mindenben értettem egyet a pártelnökkel. De természetesen elismerem, hogy követtünk el hibákat, a felelősség alól sem akarok kibújni, sőt ezt a nyilvánosság előtt is többször elmondtam. Beismertem a hibákat és a felelősséget is vállaltam.

Miroslav Kusý politológus lapunknak azt mondta, az idei államfőválasztás második fordulójában ismét a kisebbik és a nagyobbik rossz közül kell majd valakit választanunk. Viszont nem tudta megmondani, ha ön és Mečiar kerül a második fordulóba, ki számít kisebbik rossznak. Mit szól ehhez?

Ahogyan ő értékel engem, én is úgy értékelhetném őt. Ez az ő véleménye.

Gyakran hallani, hogy a következő államfőnek már nem szabadna kommunista múlttal rendelkeznie. Ön szerint ez mennyire fontos kritérium?

Minden a jellemen és a személyiségen múlik. Ha valaki egyik napról a másikra ortodox kommunistából átváltozik antikommunistává, akkor megkérdőjelezhető az erkölcsössége. Hat hónapig voltam párttag, önként, Alexander Dubček támogatására. A szovjet hadsereg bevonulása kapcsán írtunk az ENSZ-be, és a konszolidáció után azonnal kizártak a pártból. Én Dubčeket követtem, nem voltam ortodox kommunista.

Önt a nemzeti erők is támogatják. Mi a véleménye a nacionalista megnyilvánulásokról?

Létrehoztuk a Szlovákiai Nemzeti Erők Szövetségét, mely nem pártként működik, hanem nyílt társulás, melyhez pártok, polgári szervezetek, egyének is csatlakozhatnak. E szövetség szeretné kidolgozni egy jövőbeli nemzeti párt, illetve egy olyan politikai erő programját, mely védelmezni fogja a nemzetállami érdekeket. Természetesen ennek a pártnak tiszteletben kell majd tartania a modern demokratikus elveket.

Ha a polgárok elégedetlenek lennének elnökükkel, és összegyűjtenék a szükséges aláírásokat, kiírná az államfő menesztéséről szóló referendumot?

Az alkotmány pontosan meghatározza, mikor lehet meneszteni az államfőt, máshogyan nem lehet eltávolítani tisztségéből.

A kormányt sem lehet leváltani népszavazással, viszont a mostani referendum lényegében ezt célozza...

Az már más lapra tartozik. Az államfőt nem lehet referendummal leváltani, neki hazaárulást vagy más súlyos tettet kellene elkövetnie.

És ha alkotmányunk lehetővé tenné?

Ez hipotetikus kérdés, melyre nem lehet válaszolni.

Aláírna olyan törvénymódosítást, amely az összes közjogi méltóság fizetését befagyasztaná, esetleg csökkentené?

Biztosan próbálnék hatni a parlamenti pártokra, hogy tartsák szem előtt az ország reális gazdasági és szociális helyzetét.

Egyes vélemények szerint az államfő nem rendelkezik túl sok hatáskörrel. Ön elégedett a jogkörökkel? Változtatna valamit?

Szerintem a köztársasági elnök megfelelő, elegendő hatáskörrel rendelkezik. Az uniós csatlakozás után a parlament és a kormány jogkörei némileg csorbulnak, egyedül az államfői kompetenciák nem változnak. Május 1-je után kétségkívül új helyzet alakul ki. Nem zárom ki, hogy felmerülhet az elnöki jogkörök bővítésének igénye.

Rudolf Schuster államfőként fát ültetett, ásót kovácsolt, vendégeit sompálinkával kínálta. Ön milyen elnöki szokást vezetne be?

Még nem ülök az elnöki palotában, úgyhogy ilyesmiről nem gondolkodom. Mindenesetre az országnak van nemzeti színháza, a természet és a népművészet csodálatos, úgyhogy nem feltétlenül kell fákat ültetni, sompálinkát iszogatni.