Szlovák-ukrán viszony: energiaviták és üzletelés

Bár a nyilvánosság egy része nem értette, hogy mennyi értelme van egy hasonló egyeztetésnek, mikor Fico nyíltan az orosz álláspontot támogatja több világpolitikai kérdésben, például az ukrajnai háború kapcsán is, a gyakorlatban Pozsony és Kijev egyaránt lát teret a konstruktív együttműködésre. A pénteki egyeztetés bizonyítja, hogy Szlovákia teljesen más stratégiát követ az Ukrajna-politikájában, mint Magyarország.

Szándék az együttműködésre

A kölcsönös kompromisszumkészség kiderült a találkozó felvezetéséből, Robert Fico szlovák és Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök már a megbeszélés előtt igyekeztek minél diplomatikusabbak és megértőbbnek mutatkozni. Nem állították egymást a falhoz a nézetkülönbségek kapcsán és igyekeztek kihangsúlyozni a két ország közös érdekeit, inkább kerülve a kínosabb témákat és hangsúlyozva, hogy a különvéleményét mindkét fél megtartja magának. A megbeszélést záró sajtótájékoztató menete nagyon hasonló forgatókönyv szerint alakult.

A szlovák fél a maga módján már a találkozó előtt gyakorolt egy gesztust Ukrajna felé, mikor a Heger-kormány gyakorlatát felelevenítve, a Robert Kaliňák (Smer)-vezette védelmi minisztérium aktív közreműködésével aknamentesítő felszerelést adott át a szomszédjának.

A delegációk által aláírt egyezmények mutatják, hogy létezik több olyan téma is, amelynek kapcsán a két ország képes és hajlandó rendszerszinten együttműködni. A munkaerőpiaci megállapodások, az infrastruktúra fejlesztése, valamint egy hosszú távú együttműködési csomag jelzik, hogy a szlovák-ukrán kapcsolatok (ellentétben az ukrán-magyar viszonnyal, amely egymás hibáztatására épít) nem kerülnek a mélypontra a jövőben sem.

A fejlesztések mellett két olyan téma is megnyílt a szavak szintjén, amelyet korábban Szlovákia és Ukrajna nem rendezett egymással: az ukrán munkaerő szlovákiai felhasználása és az iskolák kérdése. Fico hangsúlyozta, hogy az országban dolgozó, jellemzően áttelepült ukrán vendégmunkások részben enyhíthetnek a munkaerőhiányon – ami annak a fényében érdekes, hogy Csehországban és Lengyelországban kimondottan problémát okoz ugyanez a téma.

Nincs konfliktus egy újnak ható ukrán kérés kapcsán, legalábbis szavakban: elképzelhető, hogy valamilyen formában nyílhatnak teljesen vagy részben ukrán nyelven tanító intézmények az ország területén. A részleteket azonban homály fedi.

Maradtak vitás pontok

A találkozó ugyanakkor arra is rávilágított, hogy nem mindenben létezik egyetértés szlovák és ukrán részről. Fico nem ért el áttörést egy különösen fájó pontban, az energiatranzit terén. A szlovák miniszterelnök továbbra is azt szeretné, hogy Kijev ismét megnyissa a vezetékeit a nyugatra érkező orosz gáz számára, Ukrajna azonban ezt mereven elutasítja és legfeljebb a kikötőibe beérkező nyugati energiahordozókat szállítaná Szlovákiába – miközben saját maga szintén rászorulhat a szlovák energiahálózatra.

„Mások a nézeteink, de ilyen az élet” – nyilatkozott diplomatikusan Fico erről a témáról, miközben a politikus, ha nincsenek a közelben ukrán tisztviselők, sokkal keményebben bírálja Kijevet és Volodimir Zelenszkijt az orosz gázcsapok elzárásáért. A miniszterelnök utalt arra, hogy a témáról négyszemközt zajlanak tovább az egyeztetések.

Bár a pénteki megbeszélésen nem született sok konkrétum, Fico és Szviridenko már azt értékelte, hogy egyáltalán összejött a találkozó. A szlovák-ukrán párbeszéd fél éves kényszerszünet után élénkült fel ismét, Pozsony ugyanis rendkívül nehezményezte, hogy Ukrajna 2025 elején végképp szakított az orosz gáz exportálásával.

„Együttműködésre vagyunk utalva, ha tetszik, ha nem” – jegyezte meg egy ponton a szlovák miniszterelnök. A két kormánydelegáció még az idén ismét tárgyalhat egymással, Fico reményei szerint olyan projektekről, amelyekből szlovák vállalatok is anyagi hasznot húzhatnak. Addig is reménykedik benne, hogy előrelépés történik a békefolyamatban, ugyanis egy esetleges fegyverszünet átértékelheti az Oroszországgal szemben érvényes uniós szankciókat és ismét aktualitást adhat a kedvenc témájának – az orosz gáz- (és esetleg olaj)import felújításának. Ami mérhető anyagi haszonnal járna Szlovákiának.