Szlovák kormánybiztos: Magyarország semmilyen igényt nem formálhat a Bősön megtermelt energiára

„Ez a vita akkor kezdődött, amikor a 90-es évek elején Magyarország egyoldalúan kilépett a Bős–Nagymaros vízlépcső építési projektjéből, és Csehszlovákiának önállóan kellett befejeznie az építkezést. A nemzetközi bíróság egyértelműen Szlovákia oldalára állt az ügyben, noha a tárgyalások a delegációk között a mai napig nem zárultak le” – jelentette ki Špaček a Progresszív Szlovákia szerdai sajtótájékoztatóján.

A kormánybiztos szerint a tárgyalások során Magyarország korábban soha nem követelte az elektromos energia egy részének átadását. Szlovákia viszont követelte Magyarországtól a nagymarosi vízlépcső, vagy legalább valamilyen alternatív megoldás megvalósítását – ahogy azt az 1977-es szerződés előírja. 

Taraba most azzal állt elő, hogy át kell adni az energia felét, ami teljes mértékben ellentétes a nemzetállami érdekeinkkel. Szlovákiának ebben a vitában egyértelmű előnye van. Semmilyen sürgető aktualitás nincs az ügyben – hacsak nem a jövő évi magyarországi választások

 – tette hozzá Špaček.

2024-től a magyar fél új prioritása az energetika

A Bősön megtermelt elektromos energia elosztásával kapcsolatban Taraba korábban azt állította, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság 1997-es ítélete értelmében Magyarország társtulajdonosa a vízerőműnek, és a megtermelt energia fele illetné meg ingyen. Valójában a bíróság nem állapított meg semmilyen konkrét százalékos arányt az árammegosztásra vonatkozóan, a kérdést a felek közötti további megegyezésre bízta. 

Špaček szerdán elmondta: a fele-fele arányú elosztás az eredeti, 1977-es magyar–csehszlovák szerződésben szerepelt, mely azonban a teljes közös mű, tehát a Bős–Nagymaros vízlépcsőrendszer megépítésével számolt. Szerinte az elmúlt 33 évben a bősi vízerőmű éppen annyi – vagy valamivel kevesebb – áramot termelt, mint amennyi Szlovákiát amúgy is megillette volna a teljes vízlépcsőrendszer üzembe helyezése esetén, ezért Magyarország nem formálhat igényt az elektromos energiára.

Újságírói kérdésre válaszolva a megbízott elmondta: a bilaterális tárgyalások néhány éves szünet után 2024-ben indultak újra, ezeken kezdetben a szlovák kormánydelegáció tagjaként ő is részt vett. Hozzátette: 

abból, hogy a magyar kormány az energiaügyi minisztérium államtitkárát, Czepek Gábort nevezte ki a vízlépcső-vita rendezéséért felelős kormánybiztossá (hivatalosan a magyar-szlovák energetikai infrastruktúra fejlesztéséért felelő kormánybiztos), már ekkor sejteni lehetett, hogy a magyar fél új prioritása a tárgyalásokon az energetika lesz. 

Szlovákiában a Bős–Nagymaros vízlépcsőrendszer megépítéséért és üzemeltetéséért felelős kormánybiztosi pozíciót jelenleg Peter Molda, a Vízgazdálkodási Építővállalat (VV) vezérigazgatója tölti be, hivatalosan ő a szlovák tárgyalódelegáció vezetője is.

Az ellenzék szerint kitalált fenyegetés az újabb per

Špaček megerősítette, hogy a kétoldalú tárgyalások egy ideje a szakmai küldöttek kizárásával, szlovák részről Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter vezetésével folynak. Megjegyezte: neki már megszűnt a munkaviszonya a külügyminisztériumban, de a kormánymegbízotti pozíciójából még nem hívták vissza, a tárgyalásokon azonban ő sem vesz részt.

Tamara Stohlová, a PS környezetvédelmi szakértője emlékeztetett, hogy miután Taraba kizárta a szakértőket a tárgyalásokról, hirtelen arról kezdett beszélni, hogy sürgősen meg kell állapodni Bős–Nagymaros ügyében, miközben valójában semmi nem sürget minket. 

Egy újabb per egyáltalán nincs napirenden, ez csak egy kitalált fenyegetés

 – hangsúlyozta Stohlová. 

Az ellenzék július 16-án kísérli meg összehívni a környezetvédelmi parlamenti bizottság rendkívüli ülését az ügyben, amelyre Tarabát is meghívják.