Szlovák kormánybiztos az Új Szónak: szinte esélytelen, de ha megépítenék Nagymarost, az mindent megváltoztatna

Korábban egy az ellenzéki Demokraták párt által bemutatott dokumentum alapján felmerült, hogy a Bős–Nagymaros vízlépcsőrendszer ügyében formálódó, új szlovák–magyar megállapodás része lehet, hogy Magyarország olcsón, önköltségi áron jutna hozzá a Bősön megtermelt energia egy jelentős részéhez. Metod Špaček diplomata a héten a Progresszív Szlovákia sajtótájékoztatóján kijelentette: a magyar félnek erre semmilyen jogalapja nincs, egy ilyen megegyezés pedig sértené Szlovákia nemzetállami érdekeit. Egyben rámutatott: az elmúlt 33 évben a bősi vízerőmű éppen annyi – vagy valamivel kevesebb – áramot termelt, mint amennyi Szlovákiát amúgy is megillette volna a teljes vízlépcsőrendszer megépítése és üzembe helyezése esetén, ezért Magyarország nem formálhat igényt az elektromos energiára. Emlékeztetett, hogy 

a fele-fele arányú elosztás az eredeti, 1977-es magyar–csehszlovák szerződésben szerepelt, mely azonban a teljes közös mű, tehát a Bős–Nagymaros vízlépcsőrendszer megépítésével számolt.

Špaček formálisan még mindig a kormány megbízottja a Bős–Nagymaros-ügyben (hivatalosan Szlovákia kormányának megbízottja a hágai Nemzetközi Bíróság előtt a Bős–Nagymaros vízlépcsőrendszer ügyében), de a kétoldalú tárgyalásokon egy ideje már nem vesz részt. Viszont 2005 óta a közelmúltig csaknem minden szlovák–magyar tárgyalási fordulón jelen volt. 

2016-ig a vízmegosztás volt a tárgyalások sarokpontja

Az Új Szó megkeresésére Špaček elmondta: korábban évekig, legalább 2016-ig a szlovák küldöttséggel szemben támasztott legfőbb magyar követelés nem az energiából való részesedés, hanem a vízmegosztás volt, vagyis hogy Dunacsúnynál engedjék át a vízmennyiség akár 50%-át is a Duna régi medrébe. 

Az egykori Duna Körből kivált civil szervezet, a Duna Charta emellett a mai napig kitart. Bárdos Deák Péter elnök a napokban azt vetette Czepek Gábor magyar–szlovák energetikaiinfrastruktúra-fejlesztésért felelős kormánybiztos szemére, hogy jelentéktelen mennyiségű villamos energiáért cserébe mondana le a stratégiai fontosságú vízről, amelyre Magyarországnak mint „állandósult aszály sújtotta területnek” jóval nagyobb szüksége lenne, mint az olcsó bősi áramra. 

Špaček érdeklődésünkre elmondta: a szlovák fél nem támogatta a vízmegosztásra vonatkozó javaslatot, tehát hogy több vizet engedjenek a régi mederbe. 

A szlovák fél ezt mindig is logikátlan, jogalap nélküli követelésnek tartotta, mivel a víz 50%-ának visszaterelése a régi mederbe önmagában nem javítana a mellékágrendszer környezeti állapotán, ugyanakkor működésképtelenné tenné a bősi vízerőművet. 

Ezen álláspontok mentén közösen próbáltunk olyan megoldást találni, amely biztosítani tudja a mellékágrendszer megfelelő vízellátását. Ennek eredményeként született meg például a magyar Insula Magna projekt is, konkrét megállapodás azonban nem jött létre” - fejtette ki a kormánybiztos.

Időről időre a magyar oldalon felmerül, hogy a Duna régi medrébe további duzzasztógátakat építsenek a vízszint megemelése, valamint az Öreg-Duna és a kétoldali ágrendszer újbóli összekötése érdekében. A négy további keresztgát tervezete szerepelt az ún. Insula Magna-projektben is, amely azonban bírálatok kereszttüzébe került, főleg szlovák oldalon.

Szlovák ellenzéki politikusok és környezetvédők szerint ugyanis a keresztgátak következtében teljesen hajózhatatlanná válna az Öreg-Duna, emellett a sodrási dinamika csökkenése komoly ökológiai károkat okozna, a beavatkozás pedig veszélyeztetné a környék ivóvízellátását is.

Magyarország feladhatja korábbi álláspontját

A magyarországi médiában nemrég felmerült annak lehetősége is, hogy a formálódó szlovák–magyar megállapodás utólag legalizálná az 1997-es hágai ítéletben a nemzetközi joggal ellentétesnek minősített, 33 évvel ezelőtti egyoldalú Duna-elterelést (vagyis az ún. C variáns üzembe helyezését). Azáltal ugyanis, hogy Magyarország részesülne a Bősőn megtermelt energiából (és esetleg beszállna a turbinák felújítását célzó, küszöbön lévő gigaprojektbe is), gyakorlatilag feladná azt az álláspontját, hogy a Duna Szlovákia általi elterelése törvénytelen volt. Ez nyilvánvaló engedmény lenne Szlovákiával szemben, hiszen a vízerőmű működése így „tiszta lappal” folytatódhatna, elkerülhető lenne a további jogviták kockázata, ez pedig hosszú távú stabilitást biztosítana a Duna-használathoz és energiatermeléshez.

Špaček ezzel kapcsolatban leszögezte: a szlovák fél álláspontja az, hogy a C variáns, tehát a bősi vízerőmű üzemeltetése összhangban van a nemzetközi joggal, az 1977-es szerződéssel és az 1995-ös budapesti megállapodással is. 

Senki sem kérdőjelezte meg, hogy a bősi vízerőmű működése jogszerű

 - állítja a kormánybiztos.

Hozzátette: nem tudja, milyen pontos megállapodási feltételek vannak jelenleg előkészítés vagy tárgyalás alatt Szlovákia és Magyarország között. “Minden a végső megállapodástól függ” - jegyezte meg. 

Megépülhet Nagymaros?

Hangsúlyozta ugyanakkor: ő személyesen meg van győződve arról, hogy Magyarország részvétele a Duna által termelt energia hasznosításában csak abban az esetben lehetséges, ha olyan jelentős kiegészítő beruházások valósulnak meg, amelyek az 1977-es szerződés céljainak teljesítésére irányulnak, és amelyek növelik a megtermelt villamos energia összmennyiségét. Ha azonban marad a jelenlegi status quo, Špaček szerint Szlovákia jogosult a teljes bősi villamosenergia-termelésre. 

Magyarország önként mondott le a nagymarosi vízerőmű megépítéséről, és így a Duna energetikai hasznosításáról is

 - emlékeztetett.

A magyar ellenzéki sajtóban ugyanakkor az is felmerült, hogy a magyar fél mégis megépítheti a nagymarosi vízlépcsőt (vagy annak valamilyen alternatíváját), hiszen Czepek Gábor kormánybiztos egy tavalyi konferencián konkrétan is említette az erőmű „csúcsra járatását”, ami viszont a nagymarosi visszaduzzasztás nélkül nem oldható meg. Az 1997-es hágai ítélet ugyanakkor kimondta, hogy ennek megépítése okafogyottá vált.

A szlovák kormánybiztos az Új Szónak azt mondta, nem tud elképzelni egy ilyen fordulatot a magyar álláspontban. 

Nincs semmilyen konkrét információm arról, hogy Magyarország Nagymaros megépítését tervezné. Ha ez igaz lenne, az alapvető változást jelentene a két ország közötti kapcsolatok rendezésének megközelítésében

 - tette még hozzá.

Magyar kormánybiztos: sem gát, sem erőmű nem épül

Czepek Gábor péntek este a közösségi oldalán közzétett egy bejegyzést arról, hogy Nagy István agrárminiszterrel és Lantos Csaba energiaügyi miniszterrel közösen találkozott a Szigetköz és a Dunakanyar térségének polgármestereivel. A tárgyalásokra Lipóton és Nagymaroson került sor.

"Bős-Nagymaros ügyében jól haladnak a tárgyalások a szlovák féllel, de mi olyan egyezséget szeretnénk kötni, ami a közvetlenül érintett térségeknek is megnyugtató, előremutató" - írta a kormánybiztos, majd leszögezte: új erőmű vagy gát biztosan nem épül a Dunán. 

Ugyanakkor a tárgyalások alapján

 jó esély van rá, hogy Magyarország a jövőben több vízhez és kedvező árú áramhoz jut, "úgy, hogy közben nemcsak megőrizzük a természeti értékeinket, hanem javítunk is az élővilág feltételein." 

Czepek azzal zárta a bejegyzést, hogy a polgármesterek támogatták a terveket.