Szimbolikus következményei lehetnek von der Leyen és a Pfizer botrányának

A pernek komoly szimbolikus jelentősége volt, bár a gyakorlati felelősségrevonás minden bizonnyal elmarad. Von der Leyen azzal érvelt, hogy az uniós hivatalnokoknak nincs arra vonatkozó kötelezettségük, hogy archiválják a hasonló üzenetváltásokat. Ebben az esetben viszont megkérdőjeleződött volna az EU átláthatósága és a lobbizási szabályokkal kapcsolatban is felmerültek volna kérdések.

Kérdőjeles beszerzés

Az Európai Törvényszék ítélete szerint az EB megsértette a szabályokat azzal, hogy eltitkolta von der Leyen szöveges üzeneteit, melyet a Pfizer vezetőjével, Albert Bourlával váltott. A probléma azonban az üzenetváltás körülményeiben rejlik: az SMS-beszélgetésre abban az időben került sor, mikor az Európai Unió a koronavírus járványkezelését oldotta, a Pfizer pedig a testület egyik legfőbb vakcinabeszerzőjeként egy nagyobb megrendelést kapott volna a Bizottságon keresztül.

Az üzenetváltás épp ezért súlyos kérdéseket vetett fel annak kapcsán, hogy mennyire volt transzparens a szerződéskötés, pontosan milyen feltételek és ígéretek mellett nyerhette el a Pfizer a Bizottság megbízását. 

A két érintett állította, hogy nem kötelesek megjelentetni a kommunikáció tartalmát, és csak kiegészítő kérdésekről beszéltek, de a bírósági tárgyalás során beterjesztett iratokból egyértelműnek tűnik, hogy a szerződés is szóba került az üzenetváltás során.

Az ítélet csak első fokon született meg, az Európai Bizottságnak joga van fellebbezni – de így is elégtételt szolgáltat azoknak, akik kritizálták az eljárást. A furcsa vakcinabeszerzés ugyanis nem csak az oltásellenes összeesküvés-elméletekben tűnik fel visszatérő témaként, de komoly jogászok, politikusok és újságírók is feszegették a törvényességét.

Az európai testületre nem vet jó fényt, hogy az Európai Bizottság következetesen elutasította az üzenetek kiadását, és továbbra is állítja, hogy nem fér hozzá az archívumhoz. Az EB álláspontja szerint nincs is szükség az üzenetek mentésére – a bíróság álláspontja szerint azonban ha az SMS-ek el is vesztek, hiteles magyarázatra van szükség annak kapcsán, hogy miért nem lehet azokat előásni valamelyik archívumból. Kérdéses az is, hogy a Bizottság mennyire határozottan próbálta megszerezni az üzeneteket von der Leyentől – és hogy miként lehet összhangban ez az álláspont a más esetekben annyira hangsúlyos igénnyel a transzparenciáról.

Milliárdos játék

A gyártók a koronavírus-járvány idején és az azt követő időszakban összesen több, mint 4,5 milliárd vakcina leszállítására vállaltak kötelezettséget, az Európai Bizottság pedig 71 milliárd eurót fizetett az oltóanyagokért. Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem csak a Pfizer termékeit érintette – az uniós tagállamok lobbitevékenysége miatt széleskörű portfólióból válogathattak, többek között európai és brit gyártóktól is.

A közös vakcinabeszerzést több kritika is érte, az Európai Bizottság azzal védekezett, hogy a járvány időszakában gyors döntéseket kellett hozni. A gyakorlatban azonban felhalmozódtak a készletek és az oltások egy részét, miután lejártak, meg kellett semmisíteni. Külsős szakvélemények szerint a gyártók, köztük a Pfizer számára egyértelműen előnyösnek bizonyultak a beszerzések.

Kérdéses, hogy a jelenlegi ítéletnek lesz-e bármilyen következménye, mivel a döntésből semmilyen jogi lépés nem következik. Az egészen biztosnak tűnik, hogy a közös uniós oltási politikát kritizáló szereplők – ide tartozik Magyarország is – elégtételt érezhetnek majd, mert idő előtt rámutattak a kaotikus viszonyokra.