Székház nélkül nem biztos a biztos

Pozsony. Továbbra sincs székháza az emberjogi biztosnak, és a polgárok már a parlamentbe se küldhetik panaszaikat. A Jozef Migaš házelnök által felkínált „alagsori megoldást” Pavol Kandráč az ombudsmani hivatalhoz méltatlannak találta, és bár Jozef Moravčíkkal, Pozsony főpolgármesterével többször tárgyalt, egyelőre nem találtak megfelelő épületet. „Május 1-jétől bérelhetnénk egy házat, ám a költségvetésből elkülönített összeg a bérleti díjjal nem számol. Ha valaki jóváhagyná nekünk ezt az ideiglenes pluszkiadást, néhány héten belül ténylegesen indulhatna a munka. Elfogadtuk a kormányhivatal ajánlatát, mely szerint a hivatal a Külföldi Szlovákok Házában székelne a Stefánia utcában, csakhogy az épület még nincs a kormány tulajdonában, ráadásul fel is kell újítani. Mihelyt rendbe hozzák és megoldódnak a tulajdonjogi viszonyok, az emberjogi hivatal a Stefánia utcába költözik” – nyilatkozta lapunknak Pavol Kandráč asszisztense. Az ombudsman a pénzügyminisztériumban érdeklődött és megtudta: a költségvetés számolt hivatalával, de az erre szánt öszszeg nem külön fejezetben szerepel, ezért nem lehet egyenesen átutalni. Előbb le kell írni, mi mindenre használnák fel, mennyi menne a bérekre, felszerelésre, hány alkalmazott lenne. Időközben a parlament hivatalvezetője kijelentette: nem lesz postás, aki a parlamentbe érkezett panaszokat továbbítja a biztosnak, és Jozef Migaš házelnök megtiltotta a Kandráčnak címzett levelek fogadását, azaz ezentúl visszaküldik a feladónak. „Halaszthatatlan, sürgős esetben a besztercebányai egyetemre is postázhatják panaszukat” – tette hozzá az asszisztens.

Csáky Pál emberjogi miniszterelnök-helyettes kidolgozott egy, a hivatal kialakításáról szóló anyagot, mely szerint az alapszemélyzet: egy-két titkárnő, néhány jogász alkalmazására pályázatot hirdetnének, sőt a kormányhivatal az irodaberendezés egy részét is megvenné, az ombudsman rendelkezésére állna egy gépkocsivezető és egy autó. „A legfőbb ügyészség írásban figyelmeztetett: a kormányhivatal végrehajtó hatalom, csak azt teheti, amit a törvény előír. A jogszabályban pedig az áll: minden az ombudsman jogkörébe tartozik, az elkülönített 26 millió koronával is csak az ombudsman jogosult bármit is tenni. Elvileg előfordulhatna, hogy ha veszünk neki egy íróasztalt, és nem tetszik neki, akkor azt nekünk ki kell fizetnünk, ő pedig vesz magának újat. Ezért úgy döntöttem, az anyagot nem viszem a kormány elé. A törvényben annyira megerősítettük a hivatal függetlenségét, hogy a kormány még ilyen apróságokba se szólhat bele. Két hét múlva ettől függetlenül előterjesztem, hogy vásároljuk meg a Stefánia utcai épületet, de Kandráč közölte, hogy ott túl nagyok a helyiségek, ezért nem felel meg, és már tárgyalt Moravčíkkal, mert más épületbe szeretne menni. Ha Kandráč úr a kormányhivatalhoz fordul, megadunk neki minden segítséget, de neki kell kérnie” – részletezte lapunknak Csáky. Az említett 26 millióból tízet a Magyar Koalíció Pártja a saját kvótájából adott oda az ombudsmani hivatalnak decemberben, amikor a parlamenti képviselők a költségvetés szabad prédára hagyott egymilliárdját osztották szét. „Utólag nagyon sajnálom, hogy ezt az összeget nem a magyar iskolákra költöttük” – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes.

A vonatkozó jogszabály szerint a biztosnak hat hónap áll a rendelkezésére hivatala kiépítéséhez, utána kötelessége foglalkozni a panaszokkal. (sza)