Százezer eurót oszt szét a kormány a menhelyek között, ez egyetlen állatotthon éves kiadásait sem fedezi

A jogosult kérelmezők azok a nonprofit szervezetek és civil egyesületek, amelyek szerepelnek az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet által közzétett, jóváhagyott karanténállomások és menhelyek listáján. Hogy az adott pályázó kap-e támogatást és mennyit, egy bizottság ajánlásai alapján a miniszter dönti el. 

„Az állatmenhelyek és karanténállomások fontos társadalmi feladatot látnak el. Ez a támogatás azt a célt szolgálja, hogy a fennmaradásukat és a megfelelő állatgondozást biztosítsa, mindenekelőtt azonban az emberek egészségét és életét védje” – hangsúlyozta Takáč, aki szerint a jövőben rendszerszintű megoldásokra is szükség lesz, hogy konkrétan milyenekre, nem részletezte.

A kérelmeket elektronikusan lehet benyújtani ezen a webhelyen keresztül 2025. szeptember 9. és 25. között. 

Adományok nélkül a legtöbb menhelyet be kellene zárni

A szaktárca a közleményében felhívta a figyelmet, hogy a kóbor és túlszaporodott állatok komoly gondot és pénzügyi terhet jelentenek a városok és falvak számára. Az állategészségügyi törvény értelmében az önkormányzatok kötelesek gondoskodni a gazdátlan állatok befogásáról és elhelyezéséről akár saját erőből, akár szerződéses partneren keresztül. 

A szlovákiai menhelyeket legtöbbször civil szervezetek, alapítványok működtetik, általában adományokból és felajánlásokból, mivel az önkormányzatoknak – bár a törvény erre kötelezi őket – nincs elegendő forrásuk a fenntartásukra. Az itt dolgozó önkéntesek gyakran túlterheltek, hiszen sok helyen több kutya és más társállat van bezsúfolva ezekbe a létesítményekbe, mint amennyit a kapacitásuk engedne. 

Mire elég százezer euró?

A minisztérium szerint a probléma megoldásának humánus módja a kasztráció, ezért az ilyen megelőző beavatkozás költségeire is lehet pályázni az aktuális felhívás keretében. Emellett az említett százezer eurós keretösszegből finanszíroznák a menhelyek és karanténállomások működtetését is, beleértve a bérleti díjakat, rezsit és a dolgozók bérét, továbbá az állatok azonosítását és mindennapi gondozásukat, illetve a kasztráción kívüli egyéb állatorvosi szolgáltatásokat. A támogatás a jogosult költségek 100%-át is fedezheti. Korábban ugyanakkor Richard Takáč (Smer) földművelésügyi miniszter azt mondta, hogy idén az önkormányzatok csak a gondozásukba került társállatok ivartalanítására kapnak 100 ezer eurót. 

Ha megvizsgáljuk egyetlen állatmenhely költségvetését, rögtön láthatjuk, hogy a minisztérium által bejelentett keretösszeg mennyire nincs összhangban a valós helyzettel. 

A DOG Azyl Polgári Társulásnak, amely a nagymegyeri központi menhelyet működteti, és a honlapjuk szerint 56 (!) várossal és községgel van szerződéses viszonyban, csak tavaly mintegy 113 ezer euróra rúgtak az éves kiadásai (vagyis többet költöttek, mint a teljes keretösszeg). 

Ebből több mint 73 ezer eurót tettek ki az állatorvosi költségek, míg az önkormányzatoktól csak nem egész 12 500 euró folyt be. A fennmaradó összeget adományokból, illetve a 2%-os felajánlásokból igyekeztek fedezni, de így is több mint 8000 eurós veszteséggel zárták a tavalyi évet.

Nyitra megye is kimaradt

A pályázati felhívás nem terjed ki az egész országra, csupán az Eperjes, Kassa, Besztercebánya, Zsolna és Nagyszombat megyében működő létesítmények pályázhatnak. 

A minisztériumtól rákérdeztünk, hogy Pozsony, Trencsén és Nyitra megye miért maradt ki a felhívásból, illetve lesz-e a pályázati eljárásnak második fordulója, amelyben a most kimaradó menhelyek működtetői is pályázhatnak, de több nap után sem kaptunk választ.

Szlovákiában jelenleg nincs pontos statisztika a kóbor állatok számáról, csupán az egyes települések, régiók becsléseire támaszkodhatunk. Ezek alapján a probléma a kelet-szlovákiai járásokban a legsúlyosabb. Korábban Michal Kaliňák belügyi államtitkár és önkormányzatokért felelős kormánybiztos is arról beszélt, hogy a földművelésügyi minisztérium és a roma közösségekért felelős kormányhivatal közös projektje, amely a kóbor állatok nyilvántartására és ivartalanítására irányul, elsősorban a keleti régiókat érinti. 

Ez indokolhatja, hogy miért maradt ki a felhívásból több nyugati megye, viszont az 

így sem világos, hogy például a Nyitra megyei állatotthonok működtetői miért nem pályázhatnak, ha a szomszédos, Nagyszombat megyeiek igen.

A pályázatok elbírálásánál egyébként előnyt jelent, ha az adott létesítmény roma kisebbséggel rendelkező településekről fogad be kutyákat, és az is, ha a menhely vagy a karanténállomás a legkevésbé fejlett járások területén működik. Az aktuális, hivatalos listán ugyanakkor egyetlen Zsolna vagy Nagyszombat megyei járás sem szerepel.