Természetvédők: Szabálytalan volt a ritka madarakat veszélyeztető fakitermelés a Galántai járásban

Az ornitológusok néhány nappal ezelőtt figyelmeztettek arra, hogy a Galánta járásban, Nemeskajal község közelében található madárvédelmi területen a bakcsó élőhelyeinek mintegy fele megsemmisült. 

A fakitermelés olyan területen zajlott, ahol több évtizede egy nagy, stabil kolónia fészkel. A bakcsó – egy kisebb, gémszerű madár – Szlovákiában mindössze tíz kolóniában költ, ezek közül kettő a Kráľová Madárvédelmi Területhez kötődik. 

Az ornitológusok felhívták a figyelmet, hogy a fakitermelés csupán néhány méterre állt meg a fészkelőhelyektől, emiatt fennáll a veszélye, hogy a bakcsók a telelőterületeikről való visszatérésük után elhagyják a helyszínt.

„Az, hogy az erdészek decemberben nem találtak bakcsókat, még nem jelenti azt, hogy nem fészkelő élőhelyről van szó. Vonuló fajról beszélünk, amely Afrikában telel. E logika alapján akár a gólyák vagy a fecskék fészkeit is elpusztíthatnánk”

– magyarázta Jozef Ridzoň ornitológus. Hozzátette: a bakcsók erősen ragaszkodnak a fészkelőhelyeikhez, és a rendkívül érzékeny fajok közé tartoznak. A végrehajtott beavatkozás következtében a fészkeik jelenleg részben nyílt területen találhatók, emiatt reális a veszélye annak, hogy visszatérésük után a megmaradt fészkeket is elutasítják. „Hasonló negatív hatást a múltban már kisebb mértékű beavatkozások esetén is megfigyeltek” – figyelmeztett Ridzoň.

Az elfogadott kezelési terv szerint tilos lett volna beavatkozni

Az állami erdészet korábban visszautasította azt az állítást, hogy bármilyen élőhely károsodott volna. A természetvédők ugyanakkor rámutattak, hogy korábban azt is tagadták, hogy a hegyvidéki erdőkben folytatott fakitermelés veszélyeztetné a siketfajd élőhelyeit. Ennek ellenére Szlovákiát a siketfajd veszélyeztetése miatt már a második per fenyegeti az Európai Unió Bíróságán.

Az állami erdészet beavatkozása ellen a Szlovák Ornitológiai Társaság mellett a My sme les és az Aevis civil természetvédő szervezetek is tiltakoznak, rámutatva, hogy a fakitermelés ellentétes volt a vágkirályfai víztározó környéki Kráľová CHVÚ kezelési tervével. Eszerint a bakcsókolónia élőhelyétől számított, legalább száz méteres körzetben tilos beavatkozni. 

„Területileg mindössze körülbelül 3 hektárról van szó, ami az állami erdészek által kezelt területekhez képest csepp a tengerben”

 – jegyezte meg Rastislav Mičaník az Aevis szervezettől.

A szóban forgó programdokumentum megtárgyalásán ráadásul az állami erdészet képviselői is részt vettek. A természetvédők szerint a bakcsók jelenléte a Nemeskajal melletti erdőben régóta ismert nemcsak szakmai körökben, hanem a szélesebb nyilvánosság előtt is, miközben az élőhely elhelyezkedése az idők során nem változott. 

Ellentmondások a tervdokumentumokban

Az ilyen helyzetek megelőzése érdekében a környezetvédők és ornitológusok kérvényezik az illetékes járási hivatalnál, hogy állítsa le a madárvédelmi terület megmaradt élőhelyeit érintő további, tervezett beavatkozásokat.

Ezzel párhuzamosan vizsgálatot kérnek arra vonatkozóan is, hogyan fordulhatott elő, hogy az érintett erdőrészletre vonatkozó erdőgazdálkodási program lehetővé tette a tervezett fakitermelést egy olyan területen, ahol azt a CHVÚ kezelési programja kizárta. Felhívták a figyelmet arra is, hogy 

a jóváhagyott dokumentumok közötti ellentmondás – ami más madárvédelmi területek esetében is előfordulhat – akár a siketfajd védelmével kapcsolatos kérdések rendezését is akadályozhatja a Szlovákia és az Európai Bizottság közötti tárgyalásokon.