Súlyos kihívás: egyre öregebbek az európai orvosok – ezek az országok állnak a legrosszabbul

A 2022-es adatok feldolgozó jelentés szerint, amelyet az Európai Bizottság adott ki, az EU-ban az orvosok 35 százaléka 55 éves vagy idősebb, míg a tagállamok felében ez az arány eléri vagy meghaladja a 40 százalékot. A probléma tehát nem egy elszigetelt jelenség, hanem az unió szinte minden országában jelen van.

Dr. Ole Johan Bakke, az Európai Orvosok Állandó Bizottságának (CPME) elnöke szerint:

Az egészségügyi munkaerő elöregedése, különösen a folyamatos hiány és a növekvő egészségügyi igényekkel együtt, komoly kockázatot jelent az európai egészségügyi rendszerek fenntarthatóságára.

A leginkább érintett országok: Olaszország és Bulgária az élen

Az idősebb orvosok aránya országonként jelentős eltéréseket mutat. A legkritikusabb helyzet Olaszországban és Bulgáriában van, ahol az orvosok több mint fele – 54 százalék – 55 év feletti. Olaszországban különösen aggasztó, hogy a 65 év felettiek aránya is meghaladja a 27 százalékot, ami azt jelzi, hogy az orvosi pálya egyre kevésbé vonzza a fiatal generációkat.

Ezzel szemben az Egyesült Királyságban – a 2021-es adatok alapján – csupán az orvosok 14 százaléka tartozik ebbe a korosztályba. A különbség oka elsősorban az orvosképzéshez és a munkaerő-megtartáshoz kapcsolódó politikákban keresendő.

Dr. Alessandra Spedicato, az Európai Alkalmazott Orvosok Szövetségének elnöke szerint:

Az Egyesült Királyság és Olaszország közötti nagy különbség oka a posztgraduális képzésre vonatkozó szerződések számát szabályozó politikában keresendő, valamint abban, hogy ezek az országok eltérő vonzerőt jelentenek a külföldön képzett orvosok számára.

Németországban és Franciaországban az 55 év feletti orvosok aránya 44 százalék, illetve 43 százalék. Ez szintén jóval az uniós átlag felett van. Lettország, Észtország, Magyarország, Belgium, Csehország, Litvánia, Luxemburg, Lengyelország és Ciprus is azok közé az országok közé tartozik, ahol az idősebb orvosok aránya meghaladja a 40 százalékot.

Ugyanakkor a skandináv országok – különösen Norvégia és Finnország – viszonylag kedvező képet mutatnak: ott az orvosok mindössze 24 százaléka tartozik az idősebb korosztályba.

Érdekesség, hogy az ápolók esetében az elöregedés mértéke jóval kisebb. Az 55 év feletti ápolók aránya az EU-ban 24 százalék, de ez országonként jelentős eltéréseket mutat (Romániában 10%, Lettországban 39%). Olaszországban például az orvosok 54 százaléka, az ápolók viszont csak 24 százaléka volt 55 év feletti.

Szlovákia és Magyarország helyzete

Szlovákiáról viszonylag kevés konkrét adat áll rendelkezésre Bizottság jelentését tekintve, de a régiós trendeket figyelembe véve valószínűsíthető, hogy az ország hasonló problémákkal küzd, mint a többi visegrádi tagállam. 2024-ben azonban a szlovák egészségügyi minisztérium közzétette az általános orvosok átlagéletkorát, ami 57 év, miközben 40 százalékuk már 62 évnél is idősebb. A gyermekorvosok helyzete még aggasztóbb: átlagéletkoruk megközelíti a 60 évet, és közel felük már betöltötte a nyugdíjkorhatárt 

Magyarország szintén az egyik legérintettebb ország a régióban. Az 55 év feletti orvosok aránya meghaladja a 40 százalékot, míg a 65 év felettieké több mint 22 százalék. Ezzel a legidősebb orvosi állománnyal rendelkező országok közé tartozik.

A fiatal (35 év alatti) orvosok aránya pedig rendkívül alacsony, és jelentős az elvándorlás mértéke. A magyar orvosképzés struktúrája, az alacsony kezdőfizetések és a hosszú munkaidő mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a fiatalok kevésbé preferálják a hazai egészségügyi pályát. 2022-ben a gyakorló orvosok száma 100 ezer főre vetítve 68,9 volt, ami európai összevetésben a legalacsonyabbak közé tartozik.

Mi áll az elöregedés mögött?

A probléma hátterében több tényező is meghúzódik, és a kérdéskör rendkívül összetett. Gaetan Lafortune, az OECD vezető közgazdásza három fő okot emelt ki. Az egyik legfontosabb tényező a képzési kapacitás hiánya: számos országban – így például Olaszországban és Magyarországon – az orvosi egyetemek felvételi kvótáinak szűkítése miatt nem képződik elegendő utánpótlás. Emellett jelentős problémát jelent a fiatal orvosok elvándorlása is. A túlzott munkaterhek, a nem megfelelő munkakörülmények és az alacsony bérezés miatt sok frissen végzett orvos külföldön keres jobb lehetőséget. Végül, de nem utolsósorban, a nyugdíjpolitikák közötti különbségek is hozzájárulnak az orvostársadalom elöregedéséhez. Míg egyes országokban az orvosok akár 65 év felett is aktívan dolgozhatnak, addig máshol szigorúbb, merevebb szabályozás nehezíti a hosszabb ideig tartó munkavállalást.

Emellett a FEMS elnöke szerint a fiatalok körében egyre kevésbé vonzó az orvosi pálya:

A társadalmi változások csökkentették az orvosok szerepének hagyományos értékét, és helyette a munka és a magánélet jobb egyensúlya került előtérbe.

Emellett az orvosi karrier rendkívül hosszú képzési időt igényel: sok országban 10–14 év is eltelhet, mire valaki teljes jogú orvos lesz. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalabb generációk inkább más szakmákat választanak.

A demográfiai trendek és az egészségügyi szolgáltatások iránti növekvő kereslet alapján egyre súlyosabb munkaerőhiányra lehet számítani. 2022-ben 20 tagállam jelezte, hogy orvoshiánnyal, 15 pedig ápolóhiánnyal küzd.

James Buchan, a Health Foundation munkatársa szerint:

A kihívás kezeléséhez hosszú távú, tényeken alapuló munkaerő-tervezésre van szükség.