Stop Beneš: az államfőhöz fordul az elkobzások kapcsán a Magyar Szövetség

A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni. 

Gubík: nem történelmi dokumentum

A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.

Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.

A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.

Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak

A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.

A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést. 

„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.

Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.