Közélet

Sólymos: A taktikázásnak már véget kell vetni, együtt kell működnünk

Pozsony | Hogyan alakulhat a Híd jövője a sikertelen parlamenti választás után? Hogyan viszonyul a párt az MKP-hoz, és milyennek látják a szlovák–magyar együttélést? Egyebek mellett ezekről is kérdeztük Sólymos Lászlót, a Híd elnökét.
Nagy Roland

2020. június 29. 19:00

Sólymos László
Sólymos László, a Híd elnöke - Somogyi Tibor felvétele

Milyen tanulságokat vont le abból, hogy a Híd sikertelenül szerepelt a 2020-as parlamenti választáson?
Be kell hogy valljam, ez az eredmény rosszabb volt, mint amit előzetesen vártam, sőt, akár mondhatjuk katasztrofálisnak is. A Smerrel és az SNS-szel való kormányzás igencsak rányomta a bélyegét az eredményünkre, és mi is követtünk el hibákat. Mégis úgy gondolom, hogy tanultunk belőle, és sikerült teljesen megújítani a Hidat. Az új elnökségünk, az új csapatunk továbbra is hisz abban, amiért ez a párt megalakult, vagyis a nemzetiségi kérdések megoldásában, egymás megbecsülésében és a közös munkában. Fontos még kiemelni, hogy nemcsak elnökségi szinten, hanem az egyes járási struktúrákban is elindítottuk a megújítást. Én is állandóan járom az országot, és azt tapasztalom, hogy az emberek még látnak potenciált a Hídban. Ez a legfontosabb, hogy vissza tudjuk szerezni a választók bizalmát, mert azt sajnos elveszítettük.

A megújítással fiatalításra céloz? Az elnökségben ugyanis már a fiatalabb nemzedék tagjai ülnek.
A választás után lezárult egy korszak. Lemondott az elnökség Bugár Bélával együtt, és jött egy új generáció, amely ugyan még fiatal, de már így is vannak mögöttük fontos eredmények, és ebből is látszik, hogy tudják, mit csinálnak. Teret szeretnénk adni az újabb szlovákiai magyar generáció tagjainak, hiszen ők viszik tovább a Hidat és az egész szlovákiai magyar közösséget is.

Mi az, amiben a megújult Híd más lesz, mint a korábbi?
Szokás mondani, hogy a politika a kompromisszumok művészete, de van egy határ, amit már nem szabad átlépni. Vannak olyan alapelvek, amelyekből nem engedhetünk, mint például a demokratikus értékek, az Európai Unióhoz való szoros viszonyunk vagy a nemzetiségek szorosabb együttműködése, legyen szó akár magyarokról, romákról vagy ruszinokról. Ezeken az eszméken alapul a párt is, ezekből nem engedhetünk, erre mindenképpen figyelnünk kell.

Hogyan látja a Híd jövőbeli politikai helyezkedését? Közeledni fognak az MKP-hoz?
A választás után nemcsak a Híd életében indult el egy új korszak, hanem a teljes szlovákiai magyar közösség életében is. Ennek egyik sajnálatos velejárója, hogy az itt élő magyarságnak már nincs képviselete sem az európai, sem a szlovák parlamentben. Ezek a tények pedig egyértelműen arra utalnak, hogy a szlovákiai magyar érdekeket képviselő pártoknak együtt kell működniük. Létre kell hoznunk egy erős és tekintélyt parancsoló politikai tömörülést, amelyet a szlovák pártok is komolyan vesznek, és amely képes lesz hatékonyan képviselni a szlovákiai magyarságot. Ehhez azonban az kell, hogy véget vessünk a különféle taktikázásoknak. Le kell ülnünk a tárgyalóasztalhoz, és meg kell beszélnünk, mik a lehetőségeink.

Sólymos László

A tárgyalások azért valamelyest már megkezdődtek, hiszen az MKP és a Magyar Közösségi Összefogás csütörtökön szerveztek egy találkozót, amely után a közös cselekvés és az egység megteremtésének fontosságát hangsúlyozták, valamint hozzátették, hogy közös szakmai fórumok kialakítására törekednek. A Híd mikor akar elkezdeni tárgyalni az MKP-val?
Szerintem akkor fogunk tudni érdemben tárgyalni az MKP-val, ha megválasztják az új vezetőséget. Július 18-án lesz a tisztújító kongresszus, és én bízom benne, hogy olyan vezetőséget választanak, amely hajlandó lesz a konstruktív együttműködésre. Ennek a két politikai formációnak mindenképpen meg kell egyeznie ahhoz, hogy a szlovákiai magyarságnak erős képviselete lehessen.

Befolyásolja a Híd MKP-hoz való viszonyát az, hogy ki lesz az új pártelnök?
Nem, a mi részünkről egyértelmű, mit szeretnénk, és nem fogunk taktikázni annak alapján, kik lesznek az új elnökség tagjai.

Ön milyen formátumban képzeli el az együttműködést? Esetleg egy választási pártban gondolkoznak, amelynek köszönhetően a nagyobb politikai szubjektumok megőrizhetik a profiljukat, vagy esetleg egyetlen nagy pártként látja az ön által emlegetett erős politikai képviseletet?
Erről még elég korai beszélni, de egy dolog biztos: a szlovákiai magyarok nem egyformák. Éppen ezért olyan lista lehet sikeres, amelyen minden egyes szlovákiai magyar választó megtalálja azokat a személyeket, akik az ő értékrendszerét képviselik. Mi a Hídban persze nemcsak magyar választókban gondolkodunk, hanem roma, ruszin és szlovák szavazókban is, hiszen ha javítunk azoknak a régióknak a helyzetén, ahol etnikai és nemzetiségi kisebbségek élnek, úgy értelemszerűen az ott élő szlovákok életszínvonala is javulni fog. Nézzük meg a szlovák pártok nagy részét: mind nyitnak a magyarok felé, hiszen kell nekik a magyar szavazat. Én úgy gondolom, nekünk pedig nyitnunk kell a régiónkban élő szlovákok felé. Így képzelem el a modern és nyitott szlovákiai magyar parlamenti képviseletet.

Említette, hogy a szlovák pártok nyitnak a magyarok felé. Ennek a legszembetűnőbb példája Igor Matovič miniszterelnök, aki az utóbbi hetekben több olyan gesztust is tett a szlovákiai magyarok irányába, melyekkel a nyitottságát akarta bizonygatni. Példaként megemlíthetjük a trianoni megemlékezést vagy a budapesti látogatását, ahol Orbán Viktorral egyetértettek abban, hogy a két ország kapcsolata még talán sosem volt ilyen jó. Ön is úgy látja, hogy a szlovák–magyar együttélés történelmi sikereket ért el?
Hogy ezt lehet-e történelmi sikernek nevezni, nem tudom, én arra emlékszem, milyen állapotban volt a két fél kapcsolata, mielőtt megalakult a Híd. Megemlíthetem azt az esetet, amikor Sólyom László köztársasági elnököt nem engedték be az országba. Úgy vélem, hogy a Híd politizálása mindenképpen hozzájárult a többség és a kisebbség közti feszültség enyhítéséhez. Igen, valóban nagyon jó a viszony, de ez hamar meg is romolhat. Nem kell hozzá sok, elég akár egy futballmérkőzés, és az indulatok bármikor elszabadulhatnak. Mindenesetre törekedni kell arra, hogy ez a jó viszony továbbra is kitartson, mert ez mindenki érdeke.
 

Sólymos László

Viszont ha most ilyen jól állnak a szlovák–magyar kapcsolatok, akkor a szlovákiai magyar választókban felmerülhet a kérdés, szükség van-e egyáltalán egy szlovákiai magyar érdekeket képviselő pártra a parlamentben. Igor Matovič például azzal érvel, hogy az OĽaNO frakciójában több magyar nemzetiségű képviselő is van, de akár megemlíthetjük az SaS-es oktatásügyi államtitkár, Filip Mónika nevét.
Azt, hogy egyes szlovák pártok listáján van néhány magyarul beszélő képviselő, nem lehet összehasonlítani azzal, amikor van egy párt a kormányban vagy a parlamentben, amelynek a kisebbségeket érintő témák a prioritásai közé tartoznak. Az a néhány képviselő ugyan hangoztatja, hogy a kisebbség érdekében cselekszik, de ez főleg akkor kerül előtérbe, amikor már nincs milyen témához nyúlni. Említsünk konkrét példákat: leállították a Szoroskői-alagút építését, leállnak azok a projektek, amelyekkel folytathatnánk az R7-es építését. Nincs a kormányban olyan erő, amely arra a régióra irányítaná a figyelmet, amely nekünk fontos. Az elmúlt négy évben ott voltunk, befolyásolni tudtuk az eseményeket, és nagyon sok dolgot le tudtunk tenni az asztalra, amit szerencsére már nem vehet el senki ettől a régiótól.

A utóbbi napokban lapunk többször is beszámolt arról, hogy az állam a Beneš-dekrétumokra hivatkozva akar elkobozni földeket Pozsonypüspökin. Ez a botrány nem idén kezdődött, hanem már évekkel ezelőtt. Abban az időben, amikor a Híd képviselői ott voltak a kormányban és a parlamentben is.
A Híd mindig azon volt, hogy a Beneš-dekrétumok ügyét megoldja. Személy szerint elfogadhatatlannak tartom, hogy a 21. században a Beneš-dekrétumokra hivatkozva próbáljanak elkobozni bármit is. Tudom, miről beszélek, hiszen emiatt az én családom is öt évig hontalannak számított. Egyértelműen el kell utasítani a kollektív bűnösség elvét. Jogi úton kellene megakadályozni azt, hogy ezekre manapság még hivatkozni lehessen. Arról nem beszélve, hogy a szlovákiai magyarokat az anyagi kárpótlás mellett az erkölcsi kárpótlás is megilleti. A legjobb első lépés az lenne, ha a szlovák parlament megkövetné azokat az embereket, akiket a hontalanság évei alatt kifosztottak és meghurcoltak. Ehhez még jogszabály-módosítás sem kell, csak politikai akarat.

És ezt miért nem tették meg korábban?
Ehhez kell egy megfelelő politikai légkör. Az elmúlt négy évben a kormányban ott volt a Smer és az SNS is, így ebben a dologban nem nagyon lehetett előrelépni. Vannak olyan problémák, amelyeket meg tudtunk oldani, például a Kisebbségi Kulturális Alap létrehozása, nyelvi jogaink bővítése vagy az iskolák kérdése, és még sok más, ebben viszont sajnos nem tudtunk áttörést elérni. Továbbra is azt fogjuk szorgalmazni, hogy megoldódjon ez a probléma, de hogy erre mikor lesz meg a szükséges politikai akarat, az kérdéses. Ha lesz egy erős parlamenti képviseletünk, az biztosan hozzásegít a megoldáshoz.

Ha már említette a politikai légkört: vasárnap volt 100 napja, hogy az új kormány hivatalba lépett. Hogyan értékeli az eddigi munkájukat?
Ha egy mondatban szeretném jellemezni a kormány teljesítményét, azt mondanám: kevés a beteg, de sok a szegény. Az tagadhatatlan, hogy Matovičéknak egy nagyon nehéz helyzetben kellett átvenniük az ország irányítását, Szlovákia egészségügyi szempontból mégis nagyon jól jött ki a vírus elleni harcból. Ehhez persze kellettek még az előző kormány intézkedései és a lakosság nagyon következetes hozzáállása is. A vírus gazdasági következményeit azonban ez a kormány nagyon rosszul kezelte. A vállalkozók anyagi támogatása késett, ráadásul nem is kaptak elengedő pénzt. Ami viszont a legrosszabb, hogy a válság az ország legelmaradottabb régióit fogja a leginkább érinteni, és ezeken a területeken sajnos magyarok is laknak. Egyelőre nem látom, hogy ez a kormány hogyan fog segíteni az itteni embereknek.

Támogassa az ujszo.com-ot

Nehéz időkben van a legnagyobb szükség gyors, megbízható tájékoztatásra. Jövőnkről, biztonságunkról, egészségünkről csak hiteles információk birtokában dönthetünk. Az ujszo.com ezért dolgozik. A gazdaság megroppanásával ugyanakkor hirdetési bevételeink csökkennek.

Ahhoz, hogy továbbra is fontos információkkal tudjuk segíteni olvasóink döntéseit, nélkülözhetetlen marad a szerkesztőség alapos, összehangolt munkájának fenntartása. Hisszük, hogy most van a legnagyobb szükség ránk.

Ezért kérjük olvasóinkat, ha lehetőségük van rá, támogassák az ujszo.com működését. Számítunk Önökre! Önök is számíthatnak ránk! Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra! Köszönjük.

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
online vásárlás

Jóval többet vásárolunk online

nyaralás illusztráció

Mit tartalmaz az utasbiztosítás?

magyar határellenőrzés

Magyarország szigorítja a határellenőrzést

Phan Bich Thien egyszerre racionális üzletasszony, érzékeny lelkű költő, műfordító, Petőfi örök híve

Otthon két országban, két kultúrában

Tíz százalék alá csökken az idén az okostelefon-világpiac növekedési üteme

Eláraszt az elektromos hulladék

Nero, a véres költő

Könyvsorsok: A kis tett mindig gaztett, a nagy tett sohasem az

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.